Hódító útra lépett a hartai „Farmville”: egyre többen kapnak rá a vidéki zöldségek ízére

Az alapkoncepció a kezdetek óta változatlan, jót, jól és szeretettel termeszteni, amely folyamatot 0-24 órában figyelemmel kísérhetnek és kívánalmaik szerint befolyásolhatnak a kert haszonélvezői, maguk az előfizetők. A kezdetek óta a jól bevált hármassal, az egyszeri, heti és havi kosáradagokkal dolgoznak, így építve ki apró lépésenként a bizalmat az új családokkal. Sokak örömére viszont most már nemcsak Bács-Kiskunt és a fővárost, hanem Ópusztaszer, Hajdúhadháza, Nagybajom, Demjén és Nagyréde környékét is képesek ellátni, így már az ország jó egyharmad részét képesek lefedni területi viszonylatban, népességben pedig még ennél is többet.

Kövesdi Gábor elárulta, jelenlegi kapacitásaik szerint a hartai kert mindhárom kosárméretben 80, míg az újonnan csatlakozó vidéki kertek egyelőre csak 30-as mennyiségekben gondolkodnak, így fedve le azt a körülbelül 50-60 kilométer sugarú területet, ahová szállítanak. Az új települések becsatlakozásával a rendszer szíve, Harta egyes területeit átadta másoknak, így a főváros pesti oldala Nagyrédéé lett, akiknek a kosarait a lelkes budapestiek és gyöngyösiek szinte azonnal elkapkodták. Ekképp került át Kecskemét Ópusztaszer fennhatósága alá, akik mellettük a szegedieket látják el finom háztáji zöldségekkel.

A Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadház két megyeszékhelynek, Debrecennek és Nyíregyházának, míg a demjéni gazdák az egri és miskolci előfizetőknek termelnek. A Somogy megyei nagybajomi farm viszont jóval többet bumlizik a többieknél. Ott vannak a Balatonnál, Nagykanizsánál és még a baranyai megyeszékhelynél is, ami Kövesdi Gábor szerint azért szükséges, mert vidéken sokkal nehezebb új előfizetőket találni, ezért rá vannak kényszerítve, hogy többet utazzanak.

Itt azonban nem terveznek megállni. Ha működik a rendszer, jövőre újabb 10-15 farm bevonását tervezik, amivel már a 80%-os lefedettséget is elérhetik. „Nem erodálhatjuk a bizalmat, amit apukám kertjével felépítettünk, ezért ez az 5 gazdaság olyan, hogy tűzbe tesszük értük a kezünket. Többször találkoztunk velük személyesen, megnéztük, hogyan művelik az otthoni kertjüket, hogyan élnek, milyen emberek, hogyan gondolkodnak a fönntarthatóságról, a vegyszermentességről, társadalmi felelősségvállalásról és a jótékonykodásról. Mindenkiről órákat tudnék beszélni, mert egytől egyig szuper emberek. És tudjuk, ők nem fognak bennünket átverni, mert biztosítjuk nekik a know how tudást, és hivatalos szaktanácsadónk, Székely Gyöngyvér (az ország bioguruja, aki még magát Bálint gazdát is tanította vegyszermentes termelésre) is segíti őket” – fejtette ki az alapító a minőségbiztosításuk alapjait.

Plusz lökést adott nekik, hogy egy ismert gasztroblogger, Mautner Zsófia már a kezdetektől fogva támogatta a hartai családot pusztán azért, mert ő sem ismer kompromisszumot a finom háztáji, minőségi ételek, az egészséges étkezés és a társadalmi felelősségvállalás tekintetében. Kövesdi Gábor hangsúlyozta, ez köztük nem egy igazi üzleti megállapodás, sokkal inkább egy kölcsönös, jó értelemben vett adok-kapok, ami végső soron azt szolgálja, hogy minél többen bizalmat szavazzanak az idehaza, vidéken megtermelt élelemnek. És az útjuk még koránt sem ért véget, szinte éppen csak elkezdődött.

Az első évben elértük az elsődleges célunkat, mert édesapámnak lett egy olyan munkahelye, ahol nem kell stresszelnie, azt csinálhatja, amit szeret, és közben valami jót is tehet a társadalomért. Eztán hátra is dőlhettünk volna, de annyi jó visszacsatolást kaptunk, hogy szerettük volna a víziónkat tovább szőni. Most az a cél, hogy az alapítványunk által minél nagyobb hatást tudjunk gyakorolni a vidéki gazdaságokra. Mondhatjuk, hogy 5 családnak biztos megélhetést adtunk, rajtuk keresztül pedig 800 családba jut jó minőségű étel. De miért ne lehetne 2x, 3x, 10x ennyi családnak munkát adni és ennyivel több ételt termelni? Eddig már majdnem 2 tonna zöldséget tudtunk adni a rászorulóknak, de most 5x annyi előfizetünk van, 5x annyi termésünk lesz. De mi lenne, ha pár év múlva évente 100 tonna zöldséget vinnénk a rászorulóknak, és közben másokat is rávennénk, hogy ebben szerepet vállaljanak? Szeretnénk, ha Magyarországon egyre nagyobb bizalmat szavaznának az emberek a közösségi finanszírozású kerteknek, mert a mi rendszerünkön látszik, hogy ez igenis működik

– zárta gondolatait jövőbeli terveiken elmélkedve Kövesdi Gábor.