Íme a magyar megye, amit messzire elkerülnek a külföldi turisták: mégis, mi az oka?

Nógrád a megyék rangsorában folyamatosan az utolsók között szerepel, legyen szó bármilyen fontosabb gazdasági mutatóról. Pozíciója a munkanélküliséget tekintve sem sokat változott: a 2020. I-III negyedéves KSH adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg mögött a második legrosszabb helyen áll. Hiába Pest megye és a főváros relatív közelsége, Nógrádban a világjárvány gazdasági nehézségei hatványozottan jelentkeznek, de erről majd később.

Területileg a második legkisebb megyénk

Nógrád 2544 km²-nyi területtel az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja. 6 járása közül a salgótarjáni a legnépesebb, a megye 131 településéből 29 itt található, ebből 6 városi ranggal bír, de maga a megyeszékhely, Salgótarján népessége sem éri el a 35 ezret.

Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ez a településállomány 59 %-át jelenti. Az aprófalvak elsősorban domborzati okoknál fogva Nógrád megye hegyvidéki területeire jellemzőek. Közöttük, a Cserhát völgyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, többnyire egyutcás apró- és törpefalvak.

Lakosságszáma folyamatosan csökken, míg 2019-ben 188 ezer fő volt, az elmúlt tíz évben több 20 ezerrel lett kevesebb, ez több, mint a második legnagyobb nógrádi város, Balassagyarmat lélekszáma (14,8 ezer körül van).

A teljes termékenységi arányszám (magyarul, a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) tekintetében jó értékeket hoz: a mutató 1,64, az országos átlagnál még magasabb is (ami 1,49).

Nógrád megyében az élve születések száma évek óta csökken, a halálozások száma viszont emelkedik, a népesség természetes fogyása 2019-ben 7,3 ezer, majdnem az országos átlag kétszerese (4,1 ezer fő).

A népesség megoszlásban - nemek és életkor szerinti bontásban - ez a táblázatban is jól látszik, az országos átlaghoz képest számottevő különbség nincs. Szinte hajszálpontosan megegyezik azzal. Talán az 50 fölötti nők és férfiak számában van pár százalékponttal magasabb érték:

A bányász-múlt még mindig kísért

Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé, amit azóta csak apró lépésekben képes erősíteni. Az ok talán sokak számára ismert: egészen az 1990-es évekig meghatározó volt ugyanis a térségben a barnakőszén bányászat. Nógrádban anno számos bánya működött és biztosította családok, sőt generációk számára a megélhetés lehetőségét.

1994-ben csukták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt.

Nem véletlen hát az a mutató sem, miszerint az ipari termelés értéke az országban a legkevesebb 0,3 ezer milliárd forint (Szabolcs-Szatmárban is legalább háromszor ekkora).

További fontos mutatók:

• Az egy főre jutó GDP Nógrád megyében (2018-as adat): 1,9, millió forint, ez fele akkora, mint az országos átlag, ami 4,4 millió.
• Egyéni vállalkozási kedv az országos átlag (54) alatti - ezer lakosra jutó egyéni vállalkozási szám: 43 darab.

Még egy érdekes tény: Nógrádban a szántók százalékos aránya (23%), jóval kisebb az országos átlagán (46%). Ezért sem véletlen, hogy a mezőgazdaság kevésbé jelentős (annál inkább a szolgáltatóipar), legalábbis ebből a nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból ez derül ki:

Végezetül még egy érdekes mutató

Így alakult Nógrádban a működő aktív és krónikus rehabilitációs ápolási ellátás ágyainak megoszlása - ebben Nódrág hozza az országos trendeket: