Dübörög a sörforradalom: itt a hazai kisüzemi főzdék teljes listája

Amikor valaki délután felbont egy üveg sört vagy nyáron a vacsorát kíséri egy korsóval, valószínűleg a hideg, habos ital mellett nem túl gyakran jut eszébe a sörfőzés folyamata és, hogy valójában mit is iszik. A sör, azonkívül, hogy a magyarok egyik kedvence, pontosabban megfogalmazva egy malátázott gabonából készült élesztővel erjesztett alkoholos ital.

A több ezer éves múlttal rendelkező gabonás nedű kezdetleges változatai már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is megjelentek, de az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének nevezhetnénk, mivel hiányzott belőlük a komló. Később a szerzetesek sokat javítottak a főzés technikáján és a történet szerint, ők terjesztették el Nyugat-Európában komló használatát. Egyre nagyobb mennyiségeket főztek a kolostorokban, később a tapasztalatok alapján megszülettek a 14. században a sörfőző céhek. Ezek az ipari forradalom után átadták helyüket a serfőzdéknek, amelyek idővel sörgyárakká nőtték ki magukat.

Az utóbbi években a magyar söripar négy hazai gyárban évente több mint 6 millió hektolitersört termel de, ismét virágzik a házi és kisüzemi sörfőzés és folyamatosan gazdagodik a kézműves sörök repertoárja.

Nagyszámú kis sörfőzde először a rendszerváltás után jelent meg Magyarországon, mivel a szűretlen söröket nem adóztatták meg. Viszont a legtöbb ilyen főzdében a rossz technológia vagy a hozzáértés hiánya miatt sok esetben ihatatlan söröket készítettek, így a kétezres évekre alig 50 maradt fenn.

Egészen 2010-ig kellett várni, hogy néhány sörfőzde különleges italai szélesebb körben is ismertté váljanak és egyfajta kézműves sörforradalom kezdődjön hazánkban. A népszerűsödés elindulásához arra volt szükség elsősorban, hogy megjelenjen egy olyan igényes, hozzáértő sörfogyasztó réteg, amely képes volt eldönteni, hogy melyik főzde sörei nyújtanak minőségben olyat, amiért érdemes akár többet fizetni.

A kézműves sörök és a főzdék terjedését a törvényhozók is elősegítették azzal, hogy a kis sörfőzdék (évente maximum 8000 hektoliter termelés) adóterheit csökkentették és a jövedéki engedélyek megszerzése is egyszerűsödött, így könnyebb az új főzdék alapítása. A legtöbb esetben kis, családi vállalkozásokról van szó, ahol kísérletezés, majd egy saját recept megalkotása után áll össze a sörkínálat.

A cél, hogy egyedi sörkülönlegességet alkossanak, amely nem tömegtermelést hivatott kiszolgálni, hanem egy-egy kisebb részpiacot, ami lehet, hogy csak néhány ezer, vagy akár csak pár száz törzsfogyasztót jelent.

Ami a magyar fogyasztásról egyértelműen elmondható, hogy a KSH adatai szerint bizony az elmúlt években is szerettük a sört: 2017-ben összesen 663,7 millió litert fogyasztottak a magyarok, ami 67,8 litert jelent egy főre. Ezek az adatok természetesen nem a kézműves sörök népszerűségét reprezentálják, inkább csak arról árulkodnak, hogy szívesen bontunk fel egy-egy palackot. Ennek ellenére továbbra is elmaradunk az európai élmezőnytől, ahol a dobogón Németország, Csehország és Lengyelország szerepelnek. A mennyiség mellett egyre fontosabbá válik hazánkban a minőség is, hiszen az utóbbi esztendők tendenciája, hogy a gyengébb minőségű sörök rovására folyamatosan nő a közepes és a prémium minőségű sörök fogyasztása is.

Arra az esetre, ha a melegebb napok közeledtével a megszokott kedvenceink mellett, megkóstolnánk néhány újabb receptet kínáló kis sörfőzde különleges italait is, a HelloVidék összegyűjtötte Magyarország legjobb kis sörfőzdéit.

Listánkat próbáltuk a lehető legrészletesebben összeállítani, de ha úgy érzed, a kedvenc helyed esetleg kimaradt a sorból, írd meg nekünk a nevét és a címét a hellovidek@hellovidek.hu címre.