Pocsék állapotban van a magyar fiatalok egészsége: így tennének ellene

Müller Cecília kiemelte, az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak folyamatos ismeretbővítéssel válhatnak a gyerekek egészséges felnőtté. Kitért arra, hogy a magyar gazdaság fejlettségéhez képest a lakosság egészségi mutatói rosszak, az európai uniós átlag alattiak. A születéskor várható élettartam nőtt az elmúlt időszakban, azonban az egészségben megélt évek száma a kívánatostól elmarad.

Úgy vélte, a 7-18 éves korosztálynak olyan formában kell átadni az egészséges életre nevelést felölelő tudásanyagot, amely számukra befogadható, és későbbi életükben hasznosítható. Müller Cecília hozzátette:

a magyar lakosság nem túl jó egészségi mutatói az egészségmagatartással függnek össze, ezért kell mindent megtenni az egészségkultúra fejlesztéséért.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében futó Iskolai egészségfejlesztés az egészségügyben elnevezésű projektben a 7-18 évesek számára az egészségmagatartással összefüggő, koherens tanyagokat és kapcsolódó módszertanokat dolgoztak ki.

Oroszi Beatrix, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy nem könnyű egy mai fiatalnak egészségesnek maradni. Az Eurostat egy 2015-ös kutatása szerint Magyarországon a 15-19 éves fiatalok ötöde már túlsúlyos vagy elhízott, több mint negyven százalékuk kipróbálta a dohányzást, 80 százalékuk ivott már alkoholt, és 18 éves korukra a magyar fiatalok 40 százaléka arról számolt be, hogy volt már részeg.

A szakember szerint nagy szükség van a fiatalok támogatására, hogy jó döntéseket hozzanak egészségükkel kapcsolatban, és egy saját kutatás szerint igénye is van a gyerekeknek az egészségről, az egészséges életmódról beszélgetni.

Simich Rita munkacsoportvezető elmondta, a pedagógusoknak szóló tananyagcsomagokat, óravázlatokat, oktatási segédanyagokat tartalmaz, amelyek tanórai keretek között illeszkednek a Nemzeti Alaptantervhez.

A szakember elmondta, a modellprogram idén februárban indult és a tanév végéig tart, és minden évfolyamra 18 óra jut. A témakörökben vannak hagyományosnak számító elemek, mint a mozgás, a táplálkozás, az egészséges környezetet, új elemként került tananyagba a digitális világ, a társas kapcsolatok, a káros szenvedélyek vagy az egészségügyi szolgáltatások témái.

A programban 165 intézmény és 350 szakember vesz részt, és ha kell a programot átalakítják, de 2019 szeptemberében már minden iskola számára elérhető lesz az egészségfejlesztés iskolai szakmai anyaga.