Erről mindenkinek tudnia kell: már évekkel az euró hivatalos bevezetése előtt felfordul minden Magyarországon?

A Tisza-kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az euró bevezetése Magyarországon 2030-ra. A kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező kormány a programját részben arra építi, hogy az ország középtávon teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit, és ezzel tartósan egy stabilabb, kiszámíthatóbb pénzügyi keretrendszerhez igazítsa a magyar gazdaságot.

A célkitűzés nem pusztán technikai devizaváltásként jelenik meg, hanem egy szélesebb gazdaságpolitikai irányváltás részeként, amely a fiskális fegyelem erősítését, az inflációs környezet tartós csökkentését és a finanszírozási kockázatok mérséklését is magában foglalja. A kormányzati kommunikáció szerint az euró bevezetéséhez vezető út már önmagában is fegyelmező hatású lehet a gazdaságra, és hozzájárulhat a hosszú távú befektetői bizalom erősítéséhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsiday Viktor magyarázata a forint erősödésére: a piac már érzi, hogy közel van itthon az euró bevezetése

Zsiday szerint a gazdasági képesség is megvan a váltásra.

Mi lesz a hitelekkel, megtakarításokkal?

Az euró bevezetése Magyarországon a gyakorlatban nem egyetlen nap eseménye lesz, hanem egy több évig tartó pénzügyi és intézményi átállás, amely a hitelektől a készpénzhasználaton át az állampapírokig minden pénzügyi eszközt érint. Bár a közbeszédben gyakran egyszerű valutaváltásként jelenik meg, a régiós tapasztalatok - különösen Horvátország és Bulgária példája - azt mutatják, hogy valójában egy teljes pénzügyi rendszerátalakításról van szó, amelynek hatásai már jóval a hivatalos csatlakozás előtt elkezdődnek.

A folyamat alapja minden országban ugyanaz: egy előre rögzített, jogilag kötelező átváltási árfolyam határozza meg, hogy a nemzeti valuta milyen arányban cserélődik euróra.

Horvátország esetében például a kuna euróra váltása fix árfolyamon történt, és ez az elv minden eszközosztályra kiterjedt. Ez azt jelenti, hogy sem a lakossági megtakarítások, sem a hitelek, sem az állampapírok nem piaci árfolyamon, hanem egy előre meghatározott, jogilag garantált szinten kerülnek átváltásra. Ennek célja az volt, hogy az átállás ne okozzon vagyonvesztést pusztán a devizaváltás miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság az euró magyarországi bevezetéséről: meglepő, mit akarnak - minden egy irányba mutat

Támogatjuk vagy ellenezzük az euró gyors bevezetését? Mi állhat a különböző vélemények mögött? Mutatjuk!

A hitelek esetében a gyakorlati működés viszonylag egyszerű. A horvát és a korábbi euróövezeti csatlakozások során a meglévő hitelállományt automatikusan euróra váltották, miközben a szerződések alapvető feltételei - a futamidő és a fix kamatozás - változatlanok maradtak.

A változó kamatozású hiteleknél viszont technikai módosításra volt szükség, mivel a korábbi nemzeti referencia-kamatláb megszűnt, és helyét eurózónás benchmarkok, jellemzően az EURIBOR vették át. Horvátországban ez különösen fontos volt, mivel a jegybanki és bankközi kamatképzés teljesen integrálódott az eurózóna rendszerébe. A tapasztalatok alapján a hitelfelvevők rövid távon nem szembesültek drasztikus törlesztőrészlet-változással, a hosszabb távú hatás inkább a kockázati felárak és a finanszírozási környezet átalakulásán keresztül jelentkezett.

Az értékpapírpiac esetében az átállás technikailag még egyszerűbb, de gazdasági hatásai összetettebbek. A részvények esetében az átváltás automatikus, a forintban denominált árfolyamok euróra konvertálódnak a rögzített árfolyam szerint, miközben a tulajdonosi viszonyok nem változnak. A befektetési alapoknál sok esetben egyszerűsödik a struktúra is, mivel a korábban párhuzamosan létező forintos és eurós sorozatok egyesülhetnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Balásy Zsolt: eddig 9-ből 9 magyar kormány szar volt, ezért is kell sürgősen bevezetni az eurót

Szerinte a Tisza-kormán viselkedjen egy alázatos a gondnokként, aki csendben begyűjti a közös költséget, majd intézi a lépcsőházi takarítást, és megoldja, ha baj van a lifttel.

A kötvényeknél szintén technikai átváltás történik: a névérték euróra kerül át, miközben a kupon és a futamidő változatlan marad. Egy példával élve egy 367 millió forintos névértékű, 6 százalékos kamatozású kötvény 1 millió euró körüli nominális értékre konvertálódik egy rögzített árfolyamon.

A valódi piaci hatás azonban nem a névérték átváltásában, hanem a hozamkörnyezet átrendeződésében jelenik meg, mivel az euróövezeti csatlakozás felé vezető út jellemzően csökkenti az országkockázati felárat, és ezzel együtt az állampapírhozamokat is.

Mit kell csinálni a forintbankjegyekkel, érmékkel?

A készpénzforgalom átalakulása a lakosság számára a leglátványosabb változás. Egy átmeneti időszakban a nemzeti valuta és az euró párhuzamosan használható, az árakat mindkét pénznemben feltüntetik, és a készpénzforgalom fokozatosan tolódik át az euró irányába.

Ebben a szakaszban a bankautomaták, a kiskereskedelmi fizetések és a készpénzfelvételek egyre inkább euróalapúvá válnak, miközben a régi valuta fokozatosan kiszorul a mindennapi használatból. A végső lépésben a nemzeti valuta megszűnik törvényes fizetőeszköz lenni, de még egy meghatározott ideig beváltható marad bankokban vagy a jegybank által kijelölt intézményekben. Horvátországban ez a folyamat viszonylag gyorsan lezajlott, és a készpénzhasználat rövid időn belül teljesen euróra állt át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Máris ömlik a pénz Bulgáriába az euróbevezetés után: előbb lehagyják Magyarországot, mint hittük?

Nemzetközi szállodaláncok és luxusmárkák özönlenek az országba, ez befolyásolni fogja az árakat.

A bolgár eset - ahol a folyamat még nem zárult le - jól mutatja, hogy az átállás előkészítése már önmagában is átalakítja a pénzügyi rendszert. A piacok jellemzően már az euróbevezetés előtt elkezdik átárazni az országot: csökkenhetnek az állampapírhozamok, szűkülhet a kockázati felár, és stabilabbá válhat a finanszírozási környezet, még akkor is, ha a fizikai valutacsere még nem történt meg.

Az euró bevezetése nem egy egyszerű pénzcsere, hanem egy komplex átstrukturálás, amelyben a technikai átváltás csak a folyamat vége. A horvát és bolgár tapasztalatok alapján a legfontosabb hatások már az előkészítő években megjelennek, amikor a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik az eurózóna fegyelmezettebb fiskális és monetáris környezetéhez. Magyarország esetében ezért a valódi kérdés nem az, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a forintot euróra, hanem az, hogy milyen gazdasági és intézményi állapotban történik meg maga az átállás.

Balásy Zsolt: kikerülne egy káros eszköz a magyar kormány kezéből

A 2030-as euróbevezetés Balásy Zsolt szerint ez nemcsak reális cél, hanem gazdaságilag kifejezetten kívánatos cél is lehet. Mint a Pénzcentrumnak adott interjújában fogalmazott, "a 2030-as euróbevezetés az teljesen reális, meg lehet oldani", hozzátéve, hogy a lakossági félelmeket túlzottnak tartja, és szerinte az átállás hosszabb távon inkább stabilizáló hatású lenne.

Értelmezése szerint az euró bevezetésének egyik legfontosabb hatása az lenne, hogy kikerülne a magyar gazdaságpolitika eszköztárából a forint árfolyamának aktív befolyásolása. Úgy fogalmazott, szerinte a rendszerváltás óta mind a 9 magyar kormány vacak volt, így

minden magyar embernek örülnie kellene, hogy a statisztikailag jó eséllyel szar magyar kormányok kezéből kiveszünk egy eszközt, a forintárfolyamot.

Ezzel arra utalt, az árfolyampolitika kikerülése csökkenthetné a politikai ciklusok gazdasági kockázatát.

Balásy érvelése szerint a forint leértékelődési pályája hosszú ideje beépült a gazdasági várakozásokba, ami torz ösztönzőket hozott létre. A folyamatos gyengülésre való berendezkedés szerinte azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők egy része nem a termelékenység javítására, hanem az alacsony költségelőnyök kihasználására rendezkedik be.

Ezzel párhuzamosan úgy látja, hogy az árfolyampolitika hiánya kényszerítő erővel hatna a gazdasági szerkezetváltásra. Ha megszűnik a folyamatos leértékelés lehetősége, akkor a vállalatoknak más versenyelőnyöket kell keresniük, például magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kell elmozdulniuk.

Akkor már nem lehet abból élni, hogy három forinttal olcsóbban csavarjuk be a csavart az akkugyárban

- fogalmazott, utalva arra, hogy a jelenlegi modell szerinte túlzottan az alacsony költségű munkaerőre épít. Példaként Romániát említette, ahol szerinte a gazdaság bizonyos szektorai - különösen az informatikai szolgáltatások - azért tudtak erőteljesen fejlődni, mert a devizapolitika nem egy mesterségesen kijelölt iparági struktúrát erőltetett, hanem teret adott az organikus fejlődésnek. Mint mondta, ez a folyamat szinte olyan, mint a bulinegyed kialakulása Budapesten: nem felülről tervezték meg, hanem alulról épült ki, és ettől lett sikeres.