Sötét fellegek gyülekeznek Magyarország felett: súlyos árat fizethetünk a költségvetési lazításért, fájdalmas évek jöhetnek

Az európai országok többsége jelenleg költségvetési hiánnyal működik, miközben a gazdasági és geopolitikai kihívások miatt a kormányok továbbra is magas kiadásokat vállalnak. A Visual Capitalist Eurostat-adatok alapján készült elemzése szerint több ország messze túllépi az EU által elvárt 3 százalékos hiánycélt.

Magyarország költségvetési hiánya a GDP arányában 5 százalék felett alakul, ami az európai középmezőny felső részébe sorolja az országot. Ez azt jelenti, hogy a magyar deficit tartósan meghaladja az uniós célt, miközben a költségvetési mozgástér szűkül.

A környező országok közül több is jelentős hiánnyal működik:

• Románia vezeti a listát, 7 százalék feletti hiánnyal, ami az egyik legmagasabb Európában,
• Lengyelország szintén 5–6 százalék körüli deficitet mutat,
• Szlovákia és Csehország is a 3 százalékos határ felett teljesít.

Ez azt jelzi, hogy a régióban általános jelenség a laza költségvetési politika.

Nagy bajban a hazai költségvetés?

Szakértők szerint egyre komolyabb kockázatokat látnak a hitelminősítők a magyar gazdaságban, és ezek akár a besorolást is veszélybe sodorhatják. A fő probléma a tartósan magas költségvetési hiány. A hitelminősítők azzal számolnak, hogy a deficit 2026-ban is 5 százalék felett maradhat, és csak lassan csökkenhet a következő években. Ez jóval magasabb az EU által elvárt szintnél, és tartósan nyomás alatt tartja az államadósságot.

A Portfolio kiemelte, hogy a költségvetési lazítás és a választásokhoz köthető kiadások is növelik a kockázatokat. A hitelminősítők szerint emiatt rövid távon kicsi az esély a gyors konszolidációra, a hiány csökkentése inkább elhúzódhat.

A kilátásokat tovább rontják külső tényezők is. Ilyen például az energiaárak alakulása vagy a nemzetközi gazdasági környezet, amelyek szintén hatással lehetnek a költségvetésre és az ország megítélésére. A Portfolio szerint ezek együtt akár oda is vezethetnek, hogy Magyarország besorolása a befektetésre ajánlott kategória határára kerül.

A hitelminősítők összességében úgy látják, hogy a következő évek kulcskérdése a költségvetési pálya hitelessége lesz. Ha nem sikerül érdemben csökkenteni a hiányt és stabilizálni az adósságot, az növelheti a pénzügyi sérülékenységet és a leminősítés kockázatát.

A nagy gazdaságok sem kivételek

Nem csak a kisebb vagy feltörekvő gazdaságok küzdenek magas hiánnyal. Franciaország és az Egyesült Királyság is jelentős deficitet halmoz fel, ami azt mutatja, hogy a probléma egész Európát érinti. Ez részben a járvány utáni gazdaságélénkítés, részben az energiaválság és a növekvő állami szerepvállalás következménye.

Az adatok alapján csak néhány európai ország képes költségvetési többletet elérni vagy egyensúly közelében maradni. Ezek jellemzően stabilabb gazdasági szerkezettel és fegyelmezettebb költségvetési politikával rendelkeznek.

Az EU fiskális szabályai szerint a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatná meg a GDP 3 százalékát. Ennek célja az államadósság kontroll alatt tartása és a pénzügyi stabilitás megőrzése. A jelenlegi adatok azonban azt mutatják, hogy ez a határ sok ország számára már nem reális rövid távon.

Svájc eközben csupán 0,5%-os többletet produkált, amit a vártnál magasabb ​​nyereségadók is segítettek. Norvégia pedig 12,5%-os költségvetési többletet ért el, amit a bőséges olajkészletei tettek lehetővé az energiaárak szárnyalása idején. Norvégia többlete éles ellentétben áll Európa többi részével. Az olajbevételeknek köszönhetően ez rávilágít arra, hogy a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés hogyan alakíthatja át drámaian egy ország költségvetési helyzetét. Ezen energiabevétel nélkül azonban Norvégia jelentős hiányt mutatna, ami rávilágít a helyzetének szokatlan jellegére.

Tartós hiány jöhet Európában

A trendek arra utalnak, hogy a költségvetési hiány tartósan magas maradhat. A kormányok egyszerre próbálják támogatni a gazdasági növekedést, kezelni az inflációt és finanszírozni a védelmi kiadásokat. Ez hosszabb távon növekvő államadósságot és szigorúbb költségvetési döntéseket hozhat Európa-szerte.

A Reuters beszámolója szerint a helyzet akár tovább is romolhat. A növekvő geopolitikai feszültségek és az energiaárak emelkedése miatt több országban felmerült, hogy az EU ismét lazíthatja a költségvetési szabályokat. Ez arra utal, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók is egyre kevésbé tekintik kőbe vésettnek a 3 százalékos hiánycélt.

Közben az Európai Bizottság előrejelzései szerint a hiány nemhogy csökkenne, hanem enyhén emelkedhet a következő években. Az eurózónában a deficit a GDP 3,1 százalékáról 3,4 százalék közelébe nőhet 2027-re. Ezzel párhuzamosan az államadósság is emelkedik. Az eurózónában már 88 százalék körül alakul a GDP-arányos adósság, ami korlátozza a költségvetési mozgásteret.

A jelenlegi trendek alapján az látszik, hogy az EU-ban a költségvetési hiány egyre inkább strukturális jelenséggé válik. A gazdaságélénkítés, a válságkezelés és a biztonságpolitikai kiadások együtt olyan szintre emelték az állami költést, amelyet rövid távon nehéz visszafogni.