Őrületes drágulás várható a hazai mezőgazdaságban: ezt nagyon sokan megérzik majd

Márciusban, az őszi búza, a cukorrépa és a repce műtrágyázásának idején kiugróan megnő a mezőgazdaság kereslete. Bár a jelenlegi szezonra az ellátás biztosítottnak tűnik, a gazdák csak emelkedő árak és komoly logisztikai kihívások árán juthatnak hozzá a szükséges termékekhez. Emellett a gépek működtetéséhez használt üzemanyag is hirtelen megdrágult.

A nehézségek legfőbb oka a Hormuzi-szoros lezárása. Ezen a tengeri útvonalon halad át ugyanis a világ nitrogénműtrágya-exportjának közel harmada. A kieső szállítmányok miatt az európai országok – különösen a keleti tagállamok – rákényszerülhetnek, hogy a tavaly bevezetett uniós büntetővámok ellenére ismét több orosz és belarusz terméket vásároljanak.

A helyzetet tovább rontja, hogy a világ második legnagyobb exportőrének számító Kína korlátozza a kivitelt. Az ázsiai ország nemcsak a saját belső piacát védi ezzel. A tengeri útvonalak blokkolása miatt ugyanis maga is nehezebben jut hozzá a gyártáshoz elengedhetetlen kénhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rémálom vár a hobbikertészekre a 2026-os konyhakert-szezonban: egyetlen év alatt duplájára nőtt a vetőmagok ára

Egy év alatt a duplájára drágult a cukorborsó-vetőmag ára, de miért ez az irdatlan drágulás? Mindenesetre sokkoló, mennyit kell fizetni a hobbikertészeknek idén.

A nemzetközi nyomás mellett egy komoly belső probléma is sújtja a magyar mezőgazdaságot. A hazai piacvezető Nitrogénművek Zrt. az utolsó karbantartása után több mint két hónapig nem termelt. Ezt szabályozási és működési fennakadások okozták.

Ennek következtében mintegy 240 ezer tonna műtrágya hiányzik a piacról. Ez a tavalyi 1,4 millió tonnás teljes magyarországi felhasználás tükrében is jelentős kiesést jelent.

A megtermelt műtrágyát a gazdák jelenleg azonnal felvásárolják, így készletek felhalmozására nincs lehetőség. A tavaszi keresleti csúcs idején ezért átmeneti áruhiány is kialakulhat. A globális szállítási útvonalak megbénulásának hatása a műtrágyapiacon lassabban érezhető, mint a kőolaj vagy a földgáz esetében.

A megugró költségek és az ellátási bizonytalanságok azonban 6-9 hónap múlva garantáltan beépülnek a fogyasztói élelmiszerárakba.