Súlyos helyzetre figyelmeztetnek: a következő évek fogják meghatározni Európa szerepét a világban, nem állunk jól

Az elemzés központi megállapítása szerint a lemaradás fő oka a tartósan alacsony beruházási szint, amely közvetlenül rontja a termelékenységet és visszafogja a gazdasági növekedést. A tanulmány ugyanakkor összességében optimista képet fest, és azt állítja, hogy célzott stratégiai döntésekkel Európa még képes lehet irányt váltani.

A McKinsey szerint a gazdasági növekedés döntően néhány kiemelkedően innovatív és hatékony vállalat teljesítményétől függ. Ha ezek a szereplők olyan beruházásokat indítanak el, amelyek érdemben javítják a termelékenységet, akkor a kontinens számára továbbra is nyitva áll a felzárkózás lehetősége. A becslések alapján Európának a következő öt évben évente mintegy 1200 milliárd eurónyi többletberuházásra lenne szüksége ahhoz, hogy ledolgozza versenyképességi hátrányát.

Az adatok jelentős különbségeket mutatnak a globális versenytársakhoz képest. Az amerikai vállalatok az elmúlt öt évben körülbelül 2000 milliárd euróval többet fordítottak digitális technológiákra, mint európai versenytársaik. A legfrissebb időszakban, 2024 januárja és 2025 szeptembere között az amerikai nagyvállalatok évente 580 milliárd euróval, a startupok és scaleupok pedig további 300 milliárd euróval költenek többet fejlesztésekre, mint az európai cégek. Kína eközben a hagyományos feldolgozóipari ágazatokba háromszor akkora összeget fektet be, mint Európa, miközben az európai vállalatok átlagosan 40 százalékkal kevesebbet fordítanak beruházásokra és kutatás-fejlesztésre, mint amerikai társaik.

A tanulmány figyelmeztet: ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, Európa tartósan egy évi körülbelül 1 százalékos GDP-növekedési pályán ragadhat. A beruházások hiánya hosszabb távon a keresletet is visszafogja, ami tovább erősíti a lemaradást. Ugyanakkor a McKinsey számításai szerint, ha a vezető európai vállalatok az állami szektor támogatásával meg tudnák közelíteni amerikai versenytársaik beruházási és K+F kiadásait, a termelékenység gyorsulhatna, a gazdasági növekedés üteme akár megduplázódhatna, és a háztartások vagyona is érdemben növekedhetne.

Pozitív jelként értékelik, hogy már látszanak a fordulat első jelei. A tervezett külföldi működőtőke-befektetések volumene Európában 40 százalékkal nőtt a COVID előtti szinthez képest, miközben a magántőke-befektetők 2025 első kilenc hónapjában mintegy 300 milliárd euróra emelték európai kötelezettségvállalásaikat. A globális befektetők is egyre nagyobb összegeket irányítanak a kontinensre. A KKR 2024-ben 20 milliárd dollárt fektetett be Európában, a Blackstone a következő tíz évben körülbelül 500 milliárd dollárnyi beruházást tervez, míg az Apollo csak Németországban nagyjából 100 milliárd dollár értékű befektetést helyezne el.

Az elemzés szerint a termelékenység növekedésének valódi motorjai az úgynevezett kiemelkedő vállalatok. Az Egyesült Államokban 2011 és 2019 között a termelékenységnövekedés több mint kétharmada mindössze 44 ilyen céghez kötődött, Németországban pedig 13 vállalat gyakorolt hasonló hatást. Európa jövője szempontjából kulcskérdés, hogy hány ilyen szereplő képes megerősödni és meghatározóvá válni.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint az idő tényezője meghatározó. Bár az állami reformok fontosak, a valódi fordulat azon múlik, hogy a magánszektor, különösen a vezető vállalatok, képesek lesznek-e bátor stratégiai döntésekkel és innovációval a jelenlegi beruházási hullámot tartós gazdasági növekedéssé alakítani.