Erről kevesen mernek őszintén beszélni 2026-ban: meddig jó az erős forint Magyarországnak?

A kutatóintézet rámutat, hogy 2004 és 2024 között a forint euróval szembeni árfolyamát döntően az eurózóna és Magyarország közötti inflációs különbség határozta meg. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a forint nagyjából annyival gyengült, amennyivel a hazai árak gyorsabban emelkedtek az euróövezethez képest. 2004 óta Magyarországon 68 százalékkal nőttek gyorsabban az árak, miközben a forint 58 százalékkal értékelődött le az euróval szemben.

A GKI szerint 2023-tól azonban megtört ez az összefüggés. A magasabb hazai infláció már egyre kevésbé jelent meg az árfolyamban, vagyis a forint relatíve felértékelődött. 2025-ben például 2,3 százalékpont volt az inflációs különbség az eurózóna és Magyarország között, miközben az euró éves átlagárfolyama csak 395,3-ról 397,8-ra emelkedett, ami mindössze 0,6 százalékos gyengülést jelentett. Így a két mutató közötti eltérés 10 százalékpontra nőtt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lassan elporlad a forint bivalyereje? Erre számíthatunk a választásokig: meglepően mozoghat az árfolyam

Hónapok óta szokatlanul stabil pályán mozog a forint, miközben a globális pénzpiacokat továbbra is bizonytalanság, geopolitikai kockázatok és változó kamatvárakozások jellemzik.

A GKI modellszámításai alapján az erősödő forint rövid és hosszú távon eltérő gazdasági folyamatokat indít el. Rövid távon a háztartások profitálnak leginkább az árfolyamerősödésből. Az importtermékek ára csökken, ami mérsékli az inflációt. Az alacsonyabb árszint növeli a reáljövedelmet, ez pedig élénkíti a lakossági fogyasztást.

Ezzel párhuzamosan azonban fokozatosan megjelenik egy ellentétes hatás az exportoldalon. Az erősebb forint miatt ugyanakkora exportbevétel kevesebb forintot ér, miközben a hazai költségek emelkednek. Ez rontja a nemzetközi versenyképességet, különösen azoknál a magyar tulajdonú exportáló cégeknél, ahol magas a bérköltség és a belföldi hozzáadott érték. A főként importalapú termeléssel működő multinacionális vállalatokat ez kisebb mértékben érinti.

A GKI szerint a belföldi piacra termelő vállalatok helyzete is nehezebbé válhat, mivel az olcsóbb import erősíti az árversenyt a hazai piacon. Emellett a turizmusban is érzékelhető hatás jelenik meg: Magyarország a külföldiek számára drágábbá válik, miközben a magyar lakosság számára olcsóbb lesz a külföldi utazás.

A modellezési eredmények szerint a forint 1 százalékos erősödése a következő negyedévben mintegy 0,4 százalékponttal, a második negyedévben további 0,1 százalékponttal növelheti a GDP-t, elsősorban az alacsonyabb infláció és a bővülő fogyasztás miatt. A növekedést az is támogathatná, ha az erős forint alacsonyabb kamatszinttel párosulna, mert ez ösztönözné a beruházásokat. Jelenleg azonban a forint ereje éppen a magas kamatszinttel függ össze, így ez a csatorna kevésbé érvényesül.

A GKI elemzése szerint a harmadik negyedévtől a hatás előjele megfordul. Ekkortól az erős forint már körülbelül 0,2 százalékponttal lassíthatja a növekedést, majd a későbbi negyedévekben a negatív hatás akár 0,3–0,4 százalékpont is lehet negyedévente. Ennek oka, hogy a korábban drágábban beszerzett importkészletek kifutnak, és az olcsóbb import erősíti a versenyt, ami rontja a hazai cégek jövedelmezőségét és teljesítményét.

Mindezek alapján a GKI arra jut, hogy a forint erősödése rövid távon inflációcsökkentő és fogyasztásélénkítő hatású, hosszabb távon viszont a versenyképesség romlásán, az export visszaesésén és a nettó export csökkenésén keresztül mérsékelheti a GDP növekedési ütemét.