Csúnya GDP-adat jött, egyhelyben toporog a magyar gazdaság: hogy lesz itt 2026-os fellendülés?

A termelési oldalon az építőipar 2,6 százalékkal erősödött. Az ipar 1,7 százalékkal visszaesett, ezen belül a feldolgozóipar 0,8 százalékkal csökkent. A közúti járműgyártás és az elektronikai ágazat gyenge teljesítménye fékezte az ipart. A mezőgazdaság 6,2 százalékkal maradt el az előző évtől. A szolgáltatások 1,5 százalékkal bővültek. A legnagyobb növekedést a pénzügyi és biztosítási szektor hozta 3,8 százalékkal. A vendéglátás, a szakmai és adminisztratív szolgáltatások, valamint az oktatás is 2,9 százalék körüli bővülést értek el.

A GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá. Az építőipar is pozitív hatást gyakorolt. Az ipar és a mezőgazdaság viszont visszafogta a gazdasági teljesítményt.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,9 százalékkal nőtt. A fogyasztási kiadások minden termékcsoportban emelkedtek. A bruttó állóeszköz felhalmozás 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A felhalmozás összességében mégis 11,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás 3,9 százalékkal bővült.

A külkereskedelemben 1045 milliárd forintos aktívum keletkezett. A kivitel 0,6 százalékkal csökkent, a behozatal 3,9 százalékkal nőtt. Az áruforgalom 80 százalékot meghaladó részben határozta meg a teljesítményt. A szolgáltatásexport 0,8 százalékkal mérséklődött.

A GDP növekedését a fogyasztás és a felhalmozás támogatta. A külkereskedelem egyenlege ugyanakkor lassította azt. Negyedéves alapon a gazdaság stagnált. A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások enyhe növekedést mutattak. Az építőipar 4 százalékkal csökkent. A fogyasztási kiadások emelkedtek. A beruházások és a közösségi fogyasztás gyengültek. A külkereskedelemben az import gyorsabban nőtt, mint az export.