Rettenet, ahogy Magyarország teljesít ebben a gazdasági mutatóban: óriási a rizikó, sok dolog szól ellenünk

A globális adósságpiacok kulcsszerepet játszottak a 2008-as pénzügyi válság és a COVID–19 járvány utáni gazdasági talpra állásban, folyamatos tőkeforrást biztosítva kormányoknak és vállalatoknak. Most azonban a feladatuk megváltozik: a hangsúlynak a válságkezelésről a beruházások és a növekedés finanszírozására kell átkerülnie. Ez komoly kihívást jelent, mivel az adósságszintek már most is magasak, a hitelfelvétel drágul, a gazdasági növekedés lassul, miközben a geopolitikai feszültségek erősödnek.

A Global Debt Report legfrissebb kiadása a szuverén és vállalati adósságpiacok trendjeit vizsgálja 2024 végéig, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságok helyzetére és arra, hogy a hitelpiacok miként segíthetik a klímaváltozás elleni átmenet finanszírozását. Az állami és vállalati hitelfelvétel 2024-ben már jelentősen emelkedett, 2025-ben pedig ez a trend tovább folytatódott.

Az OECD-országokban a szuverén kötvénykibocsátás 2025-ben elérheti a rekord 17 ezer milliárd dollárt, szemben a 2023-as 14 ezer milliárddal. A feltörekvő és fejlődő gazdaságok adósságpiaci forrásbevonása is megháromszorozódott: 2007-ben még csak 1 ezer milliárd dollár volt, 2024-ben viszont már meghaladta a 3 ezret. A globális vállalati kötvényállomány 2024 végére 35 ezer milliárd dollárra nőtt, folytatva a több mint két évtizede tartó eladósodási trendet, amelyet csak 2022-ben szakított meg egy rövid megtorpanás.

A drágább hitelfelvétel azonban növeli a refinanszírozási kockázatokat. Az utóbbi években a meglévő adósság jelentős részét magasabb hozamon kellett megújítani, ami sok országban érezhetően megemelte a kamatkiadásokat. Az OECD-tagállamok kétharmadában nőtt az állami kamatfizetés GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben, átlagosan 3,3 százalékra, ami 0,3 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest. Összesen több pénz megy el kamatfizetésre, mint amennyit a kormányok védelemre költenek. A következő három évben az összes államadósság 42 százaléka, valamint a vállalati kötvények 38 százaléka jár le, ami fokozza a piaci bizonytalanságot.

A befektetői szerkezet is átalakulóban van. Az OECD-országokban a jegybankok részesedése a belföldi állampapírokból 2021 és 2024 között 29 százalékról 19-re csökkent. Ugyanebben az időszakban a háztartások részesedése 5-ről 11 százalékra nőtt, a külföldi befektetőké pedig 29-ről 34-re. Ha az államadósság jelenlegi szintje fennmarad, a piacon új, vélhetően érzékenyebb befektetőknek kell megjelenniük, ami növelheti az árfolyam-ingadozást.

A vállalati hitelfelvétel növekedése sem járt együtt nagyobb beruházási aktivitással. 2008 óta a nem pénzügyi vállalatok kötvénykibocsátása jelentősen meghaladta a korábbi trendet, miközben a beruházások elmaradtak a várakozásoktól. 2009 és 2023 között a kibocsátás 12,9 ezer milliárd dollárral volt magasabb a válság előtti trendnél, miközben a beruházások 8,4 ezer milliárddal maradtak el attól. A felvett források egy része nem termelő beruházásokra, hanem pénzügyi műveletekre, például refinanszírozásra és részvényesi kifizetésekre ment el. Ez azt jelzi, hogy a növekvő adósság nem feltétlenül teremti meg saját visszafizetésének gazdasági alapját.

A világ legeladósodottabb országai: összehasonlító áttekintés

Ahogyan a magánszemélyek vagy vállalatok is hitelt vesznek fel pénzügyi céljaik elérésére, úgy az államok is gyakran kölcsönből finanszírozzák gazdasági növekedésüket vagy társadalmi jólétüket. Az így felvett összegek összessége képezi az adott ország államadósságát, amelyet más országoknak, intézményeknek vagy magánbefektetőknek tartozik. A legeladósodottabb országok listája azonban attól függ, hogyan mérjük az adósságot: pusztán dollárban számolva, vagy az ország gazdasági teljesítményéhez, azaz a GDP-hez viszonyítva.

Összegszerűen az Egyesült Államoké a világ legnagyobb államadóssága, több mint kétszerese bármely más országénak. Ugyanakkor a GDP-arányos adósságmutató ennél árnyaltabb képet ad: ebben az összevetésben Libanon áll az élen, míg az Egyesült Államok csupán a 13. helyen szerepel.

Japán

Japán a világ második legmagasabb GDP-arányos államadósságával rendelkezik, amely 2024-ben elérte a 256,3 százalékot, közvetlenül Libanon mögött, ahol ez az arány közel 358 százalék. Az 1990-es évek gazdasági stagnálása után a japán kormány több kötvénykibocsátási és bankmentő programot indított, hogy újraindítsa a gazdaságot. Ezek a beavatkozások stabilizálták ugyan a pénzügyi rendszert, de egyúttal megduplázták az ország adósságterhét. Azóta további válságok – a 2008-as pénzügyi válság, a 2011-es fukusimai katasztrófa és a pandémia – tovább nehezítették az adósságcsökkentés esélyeit.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államok egyszerre a világ legnagyobb gazdasága és legnagyobb adósa: államadóssága 2024-ben a GDP 118,7 százalékát tette ki. Az ország költségvetése 2001 óta minden évben hiányt mutat, vagyis a kormányzati kiadások rendre meghaladják a bevételeket. Az amerikai államadósság jelentős részét két ország finanszírozza – Japán és Kína –, amelyek maguk is hatalmas gazdasági szereplők, de egymással is stratégiai versenyt folytatnak.

Kína

Kína államadóssága körülbelül 15 ezer milliárd dollárra tehető, ami a GDP 84,4 százalékának felel meg. Ez a mutató 2014-ben még csak 41,5 százalék volt, tehát az elmúlt évtizedben látványos növekedés történt. Ennek ellenére sok közgazdász szerint a kínai adósságszint nem jelent akut kockázatot, mivel az ország gazdasági mérete és belső megtakarítási aránya még mindig jelentős. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, és több mint 1,4 milliárd lakosával a legnépesebb ország.

Oroszország

Oroszország az egyik legkevésbé eladósodott állam: GDP-arányos adóssága 2021-ben mindössze 16,99 százalék volt, ami 2024-re 19,55 százalékra emelkedett. A növekedés főként az ukrajnai háborúval és a gazdasági szankciókkal függ össze, de még így is a legalacsonyabbak közé tartozik világszinten.

Az ország teljes adósságállománya 2024-ben valamivel 393 milliárd dollár alatt maradt, és ennek döntő része a magánszektorhoz köthető.

Magyarország államadóssága: a régióban középen, de aggasztó szerkezettel

A World Population Review adatai szerint Magyarország 2024-ben 156,1 milliárd dollárnyi államadóssággal rendelkezik, ami 2025-re a GDP 109,56 százalékát teszi ki. Ez a mutató azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljes éves teljesítménye sem fedezné az államadósságot, ha minden erőforrást erre fordítanánk. A régióban csak Ausztria és Lengyelország jegyez magasabb abszolút adósságösszeget, de mindkettő erősebb gazdasági háttérrel, nagyobb GDP-vel és stabilabb befektetői megítéléssel rendelkezik, így eladósodottságuk kezelhetőbb.

A táblázat megmutatja a régiós államadósság terheltség értékét. Minél kisebb az érték, annál kedvezőbb a helyzet, mert az államadósság kisebb terhet jelent az egy főre jutó gazdasági teljesítményhez képest. Magyarország ezen a téren a legmagasabb értéket produkálja, tehát

Régiós szinten messze Magyarországon a legrosszabb a helyzet egy főre jutó GDP-arányos államadósság terheltség tekintetében.

Ami a teljes OECD rangsort illeti: Magyarország esetében az adósság GDP-hez viszonyított aránya még így is kifejezetten magas, európai mércével is. A 109 százalékos ráta nemcsak a régiós országok többségét – például Romániát (39 százalék), Csehországot (62,6 százalék) vagy Ukrajnát (90,4 százalék) haladja meg, hanem már a fejlettebb gazdaságok egy részéhez közelít. Ez arra utal, hogy a magyar államháztartásban a finanszírozási igények tartósan meghaladják a gazdaság teljesítőképességét.

A magas GDP-arányos adósság azt is jelzi, hogy a kormány mozgástere korlátozott: minden újabb gazdaságélénkítő intézkedés, beruházás vagy szociális kiadás további hitelfelvételt igényel. Az emelkedő kamatkörnyezetben ez fokozott költségvetési nyomást jelent, mivel a meglévő adósság refinanszírozása is egyre drágább. Ráadásul a magyar adósság szerkezetében jelentős a devizában fennálló rész, ami érzékennyé teszi az országot az árfolyam-ingadozásokra.

A képen látható adatok tehát nemcsak az eladósodás mértékét, hanem annak kockázatait is tükrözik. Míg a nominális összeg alapján Magyarország még nem tartozik a legeladósodottabb államok közé, a GDP-arányos mutató alapján a helyzet komoly figyelmeztetést jelent. Az ország adósságszintje tartósan a gazdasági teljesítőképesség felett van, ami kiszolgáltatottá teszi a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak és a kamatmozgásoknak.

Az államadósság kezelése – lehetséges megoldások

• Kormányzati hitelfelvétel a hosszú távú növekedésért: Az államoknak adósságukat stratégiailag, a növekedést támogató beruházások finanszírozására kell használniuk. Fejlett országoknál fontos a fiskális fegyelem, a strukturális reformok és a közkiadások hatékonyságának növelése. Feltörekvő piacokon a helyi tőkepiacok fejlesztése segítheti a növekedést és a pénzügyi ellenálló képességet.
• Vállalati beruházások ösztönzése: A cégeknek az adósságot produktív befektetésekre kell fordítaniuk, nem csak pénzügyi műveletekre, hogy biztosítsák a jövőbeni növekedést és a hosszú távú adósságfenntarthatóságot.
• Tőkepiacok fejlesztése a klímaváltás finanszírozásához: Az állami források önmagukban nem elegendőek. A magánszektor bevonása kulcsfontosságú, amihez fejlett tőkepiacokra és pénzügyi szabályozási reformokra van szükség, különösen a feltörekvő országokban.

A mesterséges intelligenciának is lehet szerepe a nemzetgazdasági problémák kezelésében?

A Project Syndicate cikke megjegyzi: sokak szerint a mesterséges intelligencia lehet az egyik kulcs ahhoz, hogy a fejlett országok élénkítsék gazdasági növekedésüket és enyhítsék az államadósság terheit. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az AI önmagában nem jelent biztos megoldást. Bár a technológia növelheti a gazdasági teljesítményt, a tőke aránya a termelésben várhatóan jelentősen nő, míg a munka aránya csökken. Ez azt jelenti, hogy a kormányok nem számíthatnak automatikusan magasabb adóbevételekre, amelyek segítségével csökkenthetnék az adósságot.

Az AI terjedését több tényező is korlátozhatja. Ezek közé tartozik az energiaellátás rendelkezésre állása, a szellemi tulajdon védelme, a képzett munkaerő hiánya és a jogi valamint társadalmi szabályozások kialakítása. Az automatizálás a munkahelyek jelentős részét érintheti, ami politikai feszültségekhez vezethet, hiszen a társadalom egy része elveszítheti megélhetését. Továbbá az AI fejlett katonai alkalmazásai geopolitikai kockázatokat hordoznak, és akár fegyverkezési versenyt, illetve helyi konfliktusokat generálhatnak, ami hosszú távon szintén gyengítheti a gazdasági teljesítményt és az adóbevételeket.

Mindezek miatt az AI fejlődése nem jelenti azt, hogy a fejlett országok gond nélkül növelhetik a hiányt vagy bízhatnak abban, hogy a technológia önmagában oldja meg az államadósság problémáját. A kormányoknak továbbra is óvatos fiskális politikára, strukturális reformokra és a közkiadások hatékonyságának javítására van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon kezeljék az adósságot, miközben az AI nyújtotta lehetőségeket is ésszerűen integrálják a gazdaságba.