Nagyon súlyos bajban lehet Magyarország: nem találnád ki, melyik országok okozhatják

A DUIHK 244 magyarországi német, illetve német-magyar tulajdonú vállalat vezetőjének megkérdezésével készült felmérése borúlátó képet fest mind az általános gazdasági helyzetről, mind a vállalatok saját üzleti kilátásairól. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetét a válaszadók közel fele rossznak minősítette, és mindössze 16 százalékuk számít javulásra az idei évben.

A konjunktúrajelentést bemutató sajtótájékoztatón Achim Weinstock, a DUIHK alelnöke hangsúlyozta, hogy a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A német érdekeltségű vállalatok meghatározó szerepet töltenek be a hazai gazdaságban, amit jól szemléltet az alelnök megfogalmazása: "Ha Németország elköhinti magát, akkor Magyarország tüdőgyulladást kap".

A német dominancia számos gazdasági mutatóban megmutatkozik: 2023-ban a külföldi befektetők által Magyarországon realizált bevétel 29,4 százaléka, a külföldi foglalkoztatás 29,8 százaléka, a hozzáadott érték 28 százaléka, míg a tárgyieszköz-beruházások közel egyharmada német vállalatokhoz köthető. Emellett a hazai export mintegy 25 százaléka Németországba irányul.

Az idei évben Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és a kereskedelmi háború komoly kihívások elé állították a német gazdaságot, amely 2022 és 2024 között gyakorlatilag recesszióban volt. Weinstock szerint a német gazdaság talpra állását főként a gyenge autóipari kereslet, a demográfiai problémák, a szakemberhiány, a digitalizáció elmaradása és a világkereskedelmi bizonytalanság hátráltatja.

Bár a német gazdasági kilátásokban fokozatos javulás tapasztalható, Dirk Wölfer, a konjunktúrajelentés szerzője rámutatott, hogy a nemrég bejelentett német gazdaságélénkítő program hatásai csak évek múlva jelentkeznek majd, és főként belföldre koncentrálódnak. "Éppen ezért Németország talpra állásától komoly hazai gazdaságélénkülést várni nem érdemes" - jelentette ki a szakember.

A magyar gazdasági kilátásokat illetően a szakértők idén 0,5-1, jövőre 2,4-2,8 százalékos növekedést valószínűsítenek. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója azonban határozottan fogalmazott: "Kizártnak tartom, hogy 1 százalékos GDP-növekedés legyen idén, bármi is hangzik el a gazdaságpolitikusok szájából".

A DUIHK által számított Befektetői Hangulat-Index (BHI) a tavalyi +3-ról -4-re csökkent, ami szoros összefüggést mutat a gazdasági növekedési várakozások fokozatos lefelé módosításával. Az őszi felmérésben a vállalatok 43 százaléka szerint a hazai gazdasági kilátások rosszak vagy romlanak, míg pozitívan csak 16 százalékuk nyilatkozott.

A bizonytalan gazdasági környezet a vállalatok beruházási és foglalkoztatási döntéseire is negatív hatással van. Különösen szembetűnő a nagyvállalatok pesszimizmusa: az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 54 százaléka tervez létszámcsökkentést, és mindössze 4 százalékuk számol kapacitásbővítéssel.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai vállalatok üzleti helyzete elmarad mind a régiós versenytársaktól (különösen Bulgáriától, Csehországtól és Romániától), mind pedig Európa fejlett országaitól. A beruházási kilátások az egész közép-kelet-európai régióban romlanak.

A vállalatok számára a legnagyobb kihívást a gyenge kereslet és a magas munkaerőköltségek jelentik, amelyeket a gazdaságpolitikai döntések és az energiaárak követnek. Érdekes módon a szakemberhiány Magyarországon kevésbé jelenik meg kockázati tényezőként, mint a régiós versenytársaknál, ugyanakkor a magas munkaerőköltségek itthon jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

A béremelkedés üteme továbbra is jelentős kihívás elé állítja a vállalatokat. A felmérésben résztvevők 2026-ra vonatkozóan átlagosan 6,2 százalékos béremelést terveznek, ami elmarad a jelenlegi dinamikától. A jövőre tervezett 10 százalékos minimálbér-emelés és a feszes munkaerőpiac azonban komoly nyomást gyakorol a vállalatokra.

A kétszámjegyű minimálbér-emelésre a vállalatok többsége nem tervez stratégiai irányváltással reagálni. Az iparvállalatok mutatnak legnagyobb hajlandóságot a változtatásra: 39 százalékuk tervezi az automatizáció erősítését, 24 százalékuk a munkaerőállomány átalakítását, 15 százalékuk pedig a beruházások csökkentését fontolgatja.