Óriási a kavarodás: teljesen új pénz jön az EU-ban, ez mindenki életét megváltoztatja

Az Európai Tanács tavaly decemberben támogatta az EKB digitális euró koncepcióját, amely egy elektronikus, készpénzhez hasonló fizetőeszköz lenne, használható boltokban, online vásárláskor és magánszemélyek közötti tranzakciókban is. A Financial Times információi szerint azonban korántsem biztos, hogy a kezdeményezés elnyeri az európai parlamenti képviselők többségének támogatását – a bennfentesek szerint a szavazás "hajszálon múlhat" - számolt be a Portfolio.

Az EKB, amely 2020-ban kezdte vizsgálni a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét, kommunikációs offenzívába kezdett. Piero Cipollone, a projektért felelős igazgatósági tag 2025-ben 21 beszédben, hat interjúban és két blogbejegyzésben érvelt a digitális fizetőeszköz mellett. Christine Lagarde, az EKB elnöke decemberben ígéretet tett, hogy "minden erejükkel azon lesznek, hogy a digitális euró mielőbb megvalósuljon".

A jegybank ambiciózus ütemtervet vázolt fel: 2027-re kísérleti szakaszt, 2029-re pedig az első digitális eurók kibocsátását tervezi. Mivel a jelenlegi szabályozás csak a fizikai készpénz forgalmazását teszi lehetővé, a bevezetéshez új jogszabályok elfogadására van szükség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre számíthatunk a gazdaságban 2026-ban: itt vannak a legfrissebb jóslatok, vajon mi vár ránk?

A BNP Paribas közgazdászai szerint az euróövezet gazdasága 2026-ban 1,6 százalékkal bővülhet. A növekedést elsősorban a beruházások élénkülése és a német gazdaság talpra állása húzhatja.

Az EKB legfőbb érve a digitális euró mellett a pénzügyi függetlenség és az európai szuverenitás erősítése. A készpénzmentes fizetések terjedésével Európa kártyás és online tranzakcióinak jelentős részét amerikai vállalatok – a Visa, a Mastercard és a PayPal – ellenőrzik.

A parlamenti erőviszonyok tekintetében a balközép frakciók és a liberálisok támogatják a tervet, de több mint 40 szavazattal elmaradnak az abszolút többségtől. A szélsőjobboldali pártok határozottan ellenzik a kezdeményezést. A döntő szavazatok várhatóan a jobbközép Európai Néppárt, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából érkezhetnek, ahol megoszlanak a vélemények.

A többség kialakítása nehéznek ígérkezik

 – nyilatkozta a Financial Timesnak Markus Ferber német néppárti képviselő, aki szkeptikusan viszonyul az EKB terveihez. Hozzátette: "az álláspontok jelentősen eltérnek".

Fernando Navarrete, a parlament által a digitális euró értékelésére kijelölt spanyol néppárti képviselő egy szűkített változat mellett érvel, amely kezdetben csak személyek közötti offline fizetésekre korlátozná a rendszert. Ferber is ezt a megközelítést támogatja, mondván, hogy az offline fizetések az egyetlen terület, ahol a meglévő magánszektorbeli megoldásoknak "valódi hiányosságai" vannak.

"A digitális eurónak csak akkor van értelme, ha egyértelmű és közérthető hozzáadott értéket kínál a polgároknak és a vállalkozásoknak" – hangsúlyozta Ferber. Hozzátette: "nem válhat politikai presztízsprojektté". Arra is figyelmeztetett, hogy "egyáltalán nem biztos, hogy valódi igény mutatkozik" egy, az EKB által támogatott online fizetési rendszerre.

Közben Európa nagyobb bankjai milliókat fektetnek be saját fizetési rendszerek kifejlesztésébe, és attól tartanak, hogy a digitális euró veszélyeztetheti ezeket a kezdeményezéseket. A bankárok szerint

a projekt rendkívül költséges és bonyolult lenne, ráadásul magas bukási kockázattal járna.

"Az EKB-nak fogalma sincs, mit jelent egy, több mint 350 millió ember számára működő fizetési rendszer bevezetése" – nyilatkozta névtelenséget kérve egy nagy európai hitelintézet lakossági üzletágának vezetője.

A PwC banki lobbicsoportok megbízásából készített tanulmánya szerint a projekt teljes költsége az euróövezeti bankok számára elérheti a 18 milliárd eurót, míg az EKB becslése szerint ez az összeg inkább 6 milliárd euró körül alakulna.

A szélsőjobboldali politikusok más okokból utasítják el a projektet. A német Alternatíva Németországért párt attól tart, hogy a digitális euró "a készpénz fokozatos kiszorításához" vezethet, és szerintük a készpénz az egyetlen fizetési mód, amely garantálja az anonimitást.

Ezzel szemben Luděk Niedermayer cseh néppárti képviselő úgy véli, a digitális euró "stratégiailag, gazdaságilag és politikailag fontos", és prioritásként kezeli a mielőbbi bevezetését. Niedermayer szerint "megfelelő biztosítékok vannak érvényben azok számára, akik aggódnak az érmék és bankjegyek szerepe miatt".

Lagarde decemberben arra figyelmeztetett, hogy az amerikai fizetési szolgáltatók globális dominanciája politikai befolyást ad az Egyesült Államoknak. "Embereket zárhatnak ki bármilyen finanszírozáshoz való hozzáféréstől egy, az óceán túloldalán hozott döntés miatt" – mondta. Majd hozzátette: "Nem vagyunk ténylegesen szuverének a saját portánkon."

Számos szakértő – köztük az EKB egyes munkatársai is – attól tart, hogy az amerikai kormány támogatása a dollárban denominált stablecoinok iránt tovább növelheti Európa függőségét az Egyesült Államoktól, ha ezek a digitális tokenek elterjedtebbé válnak. A fogyasztóvédelmi fókuszú Positive Money Europe lobbicsoport egy "valóban közösségi európai pénzformát" szorgalmaz egy olyan digitális világban, amelyet szerintük egyébként "amerikai pénzügyi érdekek uralnak".