Munkács után már semmi sem lenne meglepő: mi lesz, ha szétlövik a Barátság vezetéket?

Az energetikai infrastruktúra elleni támadások nem újdonságok az orosz-ukrán háborúban. Az oroszok a kezdetektől fogva célba vették az ukrán energetikai létesítményeket, beleértve atomerőműveket, földgázkitermelő egységeket és hőerőműveket. Tavaly több nagyszabású támadást indítottak, amelyek következtében akár 8 millió háztartás is áram nélkül maradt.

Augusztus elején azonban fordulat következett be, amikor az oroszok olyan infrastruktúrát támadtak meg, amely Ukrajna alternatív gázbeszerzését tette lehetővé. Ez a lépés átlépte a korábban hallgatólagosan elfogadott határokat, miszerint nemzetközi energetikai infrastruktúrát nem támadnak a felek.

Alig egy héttel az orosz akció után ukrán dróntámadás érte a Barátság kőolajvezeték unyecsai olajszivattyú-állomását Oroszország területén. Ezt két újabb támadás követte, amelyek már fennakadást okoztak a szállításban. Szijjártó Péter külügyminiszter múlt pénteken közölte, hogy "legalább öt napig fog tartani a tranzit helyreállítása, addig nem érkezik hazánkba orosz olaj".

Bár a magyar kormányzati kommunikáció azt sugallja, hogy Ukrajna szándékosan a magyar ellátást veszélyezteti, valójában az ukránok elsődleges célja az orosz üzemanyaghiány fokozása és az orosz olajexport-bevételek csökkentése. A Barátság vezeték nemcsak Magyarországra és Szlovákiába szállít olajat, hanem fehérorosz finomítókba is, valamint ezen keresztül jut el az olaj az észak-oroszországi kikötőkbe, ahonnan a világpiacra kerül. A magyar ellátás veszélyeztetése inkább mellékhatás, bár Kijev láthatóan nem bánja ezt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi beszédében egyértelműen utalt erre:

Mindig is támogattuk az Ukrajna és Magyarország közötti barátságot. Most ennek a barátságnak a léte Magyarországtól függ.

Szijjártó Péter rendszeresen hangsúlyozza, hogy a Barátság vezeték nélkül "fizikailag megoldhatatlan az ország ellátása kőolajjal", ez azonban nem felel meg a valóságnak. Létezik alternatív útvonal: az Adria vezeték, amelyen Horvátország felől lehet tengeri olajat szállítani Magyarországra. Ezt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója is megerősítette egy nemrég adott interjúban: "az, hogy nekünk itt volt az Adria vezeték, az azt jelentette, hogy mindig mi vásároltuk a legolcsóbban a kőolajat Oroszországból, mert tudták, hogy bármikor tudunk behozni alternatívat".

A Mol két fő érvet szokott felhozni az orosz import fenntartása mellett: egyrészt, hogy az Adria kapacitása nem elegendő a pozsonyi és százhalombattai finomítók teljes ellátásához, másrészt, hogy az Adrián érkező olaj más típusú lenne, mint az orosz Ural, amelyre a finomítók optimalizálva vannak.

Az Adria vezeték kapacitásával kapcsolatban a horvát üzemeltető cég tavaly közleményben cáfolta a Mol állításait. Eszerint a vezetéken havi 1,2 millió tonna nyersolajat lehet szállítani, ami éves szinten több mint 14 millió tonnát jelent, miközben a két finomító évente 11-12 millió tonna olajat dolgoz fel. Holoda Attila energiapiaci szakértő szerint azonban "valóban van a vezetékkel kapcsolatban valamennyi műszaki bizonytalanság", mivel a folyamatos üzemeltetés más kihívásokat jelent, mint az időszakos használat.

Az olajtípusok közötti különbségek valóban léteznek, de ez nem jelenti azt, hogy a Mol finomítói ne tudnának más alapanyagot feldolgozni. A globális olajiparban megszokott gyakorlat, hogy a finomítók folyamatosan változtatják az alapanyagot az igényeknek megfelelően. A Mol finomítói korábban is dolgoztak fel magyar olajat, és az elmúlt években is érkezett valamennyi tengeri olaj Százhalombattára és Pozsonyba.

Források szerint a Mol a háború kirobbanása óta jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy szükség esetén orosz olaj nélkül is fenn tudja tartani működését, bár ezt nem verték nagydobra. Az, hogy az átállás eddig nem történt meg, elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza: 2022 elejétől 2025. március 31-ig Magyarország 894 milliárd forinttal olcsóbban importálta az orosz kőolajat a világpiaci árnál.

A Mol valószínűleg felkészült a Barátság vezeték kiesésére is. Egy ilyen váltás anyagi áldozatokkal járna és rontaná a társaság eredményességét, de komoly válságot vagy ellátási problémát nem okozna. A vállalat júliusban arról is nyilatkozott, hogy szeretnének egy fekete-tengeri összeköttetést a Barátság vezetéknek Ukrajnán belül, amelyen keresztül az orosz mellett bármilyen egyéb olaj érkezhetne Magyarországra.

A Mol a kérdésekre adott válaszában hangsúlyozta, hogy nincs hosszú távon fenntartható energiaellátás és megfizethető üzemanyagár a Barátság és az Adria vezetéket is magában foglaló hálózat nélkül. A vállalat egy évtizede dolgozik azon, hogy zavarok esetén is biztosítsa az energiaellátást, de a Barátság vezeték nélkül rövid távon üzemanyaghiány léphet fel a régióban, ami áremelkedéshez vezethet.