Végre kikecmereg a toporgásból a magyar gazdaság? Sorsfordító nap következik, ezen múlhat 2026 is

A gazdasági szakértők többsége egyetért abban, hogy 2025 utolsó három hónapjában a hazai gazdaság ismét növekedési pályára állhatott. A Portfolio elemzői körképében megszólaló közgazdászok az előző negyedévhez képest átlagosan 0,4 százalékos bővülést jeleznek előre. Ez a mérsékelt dinamika jól illeszkedik ahhoz a hullámzó teljesítményhez, amely az elmúlt években jellemezte a magyar gazdaságot.

Ha ezek a várakozások teljesülnek, az elmúlt három és fél évben mindössze ötödször kerülne pozitív növekedési adat a statisztikai hivatal jelentésébe negyedéves összehasonlításban. Ez önmagában is jelzi, mennyire egyenetlen volt a gazdasági teljesítmény.

Az UniCredit vezető elemzője, Becsey Zsolt szerint a gazdasági környezet az év végén alapvetően nem változott. A növekedés motorja továbbra is a háztartások költekezése maradhatott, amelynek előnyeit elsősorban a szolgáltató szektor, valamint a műszaki termékeket árusító vállalkozások élvezték. A fogyasztásbővülés élénkítő hatását azonban mérsékelte az import magas aránya. A külföldi megrendelések továbbra sem mutattak érdemi élénkülést, így a feldolgozóipari kivitel teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. A rendelkezésre álló rendelésállományi adatok és a gépberuházások alakulása alapján ugyanakkor a korábbi időszakhoz képest némi javulás következhetett be a beruházási aktivitásban.

Az előrejelzéseket az is nehezíti, hogy a statisztikai hivatal mostanában már csak a negyedév lezárását követő harmincadik napon teszi közzé első becslését, így az elemzőknek kevesebb havi adatból kell következtetéseket levonniuk. Az ING Bank közgazdásza, Virovácz Péter szerint az eddig rendelkezésre álló információk ellentmondásos képet mutatnak. "Egy relatíve jó októbert egy gyenge november követett" – fogalmazott, hozzátéve, hogy várakozásai szerint december ismét erősebb teljesítményt hozhatott, ami pozitívan befolyásolhatta a negyedéves eredményt. Az általa várt 0,7 százalékos növekedés az elmúlt évek teljesítményéhez képest kifejezetten dinamikusnak számítana.

Az MBH Bank elemzője, Árokszállási Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a külpiaci kereslet gyengesége továbbra is visszafogja a gazdasági teljesítményt. Véleménye szerint a háztartási fogyasztás maradt a legfontosabb növekedési tényező. A beruházási aktivitás alacsony szintje ugyanakkor továbbra is fékező erő: a vállalati szféra óvatossága és az európai uniós források csak részleges beérkezése miatt az utolsó negyedévben sem következhetett be érdemi fordulat ezen a téren.

A Gránit Alapkezelő szakértője, Regős Gábor az adatok ellentmondásosságát emelte ki. Az októberi és novemberi mutatók alapján nehéz egységes képet alkotni a negyedév teljesítményéről. Az építőiparban például októberben éves összevetésben 9,7 százalékos növekedést mértek, novemberben viszont 5,6 százalékos visszaesést. Az ipari kibocsátás is erősen ingadozott, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak enyhe emelkedést mutatott. Mindez azt eredményezi, hogy a végleges GDP-adat érdemben eltérhet a konszenzustól bármelyik irányban, ami növelheti a piaci volatilitást.

Az előrejelzések spektruma széles: egyes elemzők stagnálásra számítanak, míg mások 0,8 százalékos, negyedéves összevetésben rég nem látott dinamikát várnak. A bizonytalanság mértéke így megközelíti a 2026-ra vonatkozó éves növekedési előrejelzések szórását.

Az idei évre a szakértői konszenzus 2,3 százalékos gazdasági bővülést jelez előre, ami a tavalyi eredményhez képest jelentős javulást jelentene. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a 2026-ra vonatkozó várakozások fokozatosan mérséklődnek, és már messze elmaradnak az egy évvel korábban várt 3,6 százalékos ütemtől. Az Egyensúly Intézet elemzése szerint az óvatos megközelítést az európai gazdaság gyenge teljesítménye, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és az import gyors növekedése indokolja. Emiatt a nettó export növekedési hozzájárulása a következő években várhatóan minimális marad.