Semmi perc alatt csődbe mehet a magyar vidék: óriási válság jön, ha ezt tényleg meglépik

A magyar mezőgazdaság jelenlegi működése erősen támaszkodik az uniós támogatásokra. A KSH adatai szerint az ágazatban az elmúlt négy évben átlagosan évi 700 milliárd forint vállalkozói jövedelem keletkezett, miközben a közvetlen uniós támogatások értéke megközelítőleg 500 milliárd forintot tett ki évente. A 2024-es év különösen szemléletes: a 548 milliárd forintos jövedelem mellett a támogatások összege ennél is magasabb lehetett, ami azt jelenti, hogy támogatások nélkül a szektor veszteséges lett volna - írja a G7.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028-tól alapjaiban változna meg a támogatási rendszer. A jelenlegi, célzottan mezőgazdasági célokra elkülönített források egy új, egységes alapba kerülnének, amely a kohéziós alap utódja is lenne egyben. Ebben az új rendszerben az agráriumra fordítható összeg folyóáron számítva 23 százalékkal csökkenne, és megszűnne az agrárpénzek címkézése is, ami további bizonytalanságot jelent.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint Magyarországon akár évi 250 milliárd forinttal is csökkenhet a felhasználható forrás. Ez a jelenlegi 700 milliárdos átlagos jövedelemhez viszonyítva drámai visszaesést jelentene, ami a szektor kevésbé hatékony vállalkozásainak tömeges megszűnéséhez vezethet.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a támogatások euróban érkeznek, így a forint árfolyamának alakulása is befolyásolja azok tényleges értékét. Emellett az inflációs korrekciók is euróalapon, az uniós átlagból kiindulva történnek, ami további kockázatot jelent a magyar gazdálkodók számára.

Különösen érzékenyen érintheti a változás a társas vállalkozásokat, amelyek az elmúlt években átlagosan 240 milliárd forint körüli adózás előtti eredményt értek el. Mivel ők kapják a támogatások körülbelül 40 százalékát, a 250 milliárdos kiesés esetükben akár 100 milliárd forintos veszteséget is okozhat, ami a szektor ezen részében mindössze 50 milliárd forint profitot hagyna – ez pedig messze nem elegendő a fenntartható működéshez.

További kockázatot jelent, hogy a jogállamisági feltételrendszert a javaslat szerint kiterjesztenék a teljes költségvetésre, beleértve az agrártámogatásokat is. Ez azt jelentené, hogy a jogállamisági kritériumok nem teljesítése esetén 2028-tól már az agrárpénzek sem lennének folyósíthatók Magyarország számára.

Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság javaslata még jelentősen módosulhat, hiszen azt az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. A teljes csomag erősen megosztja az uniós tagállamokat, így szinte kizárt, hogy a jelenlegi formájában fogadnák el 2027-ben.

A magyar mezőgazdaság szerkezeti problémái is hozzájárulnak a sérülékenységhez. Paragi Márton, a MOSZ főtitkára szerint hazánkban a növénytermesztés jóval nagyobb jelentőségű, mint a magasabb hozzáadott értéket képviselő állattenyésztés. A mintegy 12 ezer kisebb családi vállalkozás elsősorban alacsonyabb hozzáadott értékű növénytermesztéssel foglalkozik, miközben a jóval kevesebb számú társas vállalkozás állítja elő a szektor hozzáadott értékének kétharmadát, a terület 40 százalékán.

A jelenlegi támogatási rendszer fenntartása azt az árat követeli meg, hogy a források nagy része olyan gazdaságokhoz kerül, amelyek a hozzáadott értékteremtéshez csak kisebb mértékben járulnak hozzá. Ez is oka annak, hogy a tervezett uniós átalakítás Magyarországot jobban sújthatja, mint a más gazdasági modellben működő tagállamokat.