Hiába toporog a magyar gazdaság, elmarad a kamatvágás? Egyre szűkebb pályán az MNB

Varga Mihály a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy kiemelte, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, ehhez pedig óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges. Mint mondta, ezzel összhangban a mai ülésen a Tanács 6,5%-on tartotta az alapkamatot.

Az Equilor Befektetési Zrt.értékelése szerint a Magyar Nemzeti Bank továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát folytat. A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amit a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi kockázatok is indokolttá tesznek. A monetáris tanács álláspontja szerint a szigorú kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.

Azt is kiemelik:

az MNB augusztustól 10 százalékról 8 százalékra csökkenti a kötelező tartalékrátát, igazodva a bankrendszer mérséklődő likviditási többletéhez. A lépés a monetáris transzmisszióra semleges hatású.

Az inflációs folyamatokat értékelve az Equilor megjegyzi, hogy júniusban az éves infláció 4,6 százalékra emelkedett, és bár júliusban a bázishatások miatt átmeneti csökkenés várható, az év végéig nem valószínű a 4 százalék alatti érték. Az árrés-stopok augusztusi felülvizsgálatával kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy azok hosszú távú fenntartása torzíthatja a piaci folyamatokat, és nem támogatja az inflációs várakozások mérséklődését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Varga Mihály: 1 százalék sem lesz a gazdasági növekedés, magasak az inflációs várakozások

A kamatülés után sajtótájékoztató tartott Varga Mihály jegybankelnök, ahol elmondta, hogy most óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges.

A K&H Alapkezelő elemzése szerint a Magyar Nemzeti Bank a piaci várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, és a monetáris kondíciók lazítására legkorábban az év végén kerülhet sor – ha egyáltalán.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kiemelte: az inflációs folyamatok óvatosságot indokolnak, miközben az euró/forint árfolyam továbbra is 400 körül mozog, ami nem támogatja az inflációs cél gyorsabb elérését. Hozzátette: az MNB figyelemmel kíséri a nemzetközi jegybanki döntéseket, különösen az EKB és a Fed lépéseit, mivel ezek befolyásolják a kamatfelárat és közvetetten a forint árfolyamát is.

A szakértő szerint a költségvetési hiány, valamint a gyenge gazdasági növekedés szintén a kamattartás irányába hatnak. Bár nem zárható ki egy 25 bázispontos vágás év végén, annak esélye egyre kisebb, és erősen függ a nemzetközi környezet, a makrogazdasági mutatók és az árfolyam alakulásától.

Az Amundi Alapkezelő értékelése szerint a Magyar Nemzeti Bank döntése nem okozott meglepetést, a 6,5 százalékos alapkamat változatlanul maradt. A befektetők figyelme most elsősorban a döntést követő sajtótájékoztatóra irányul, ahol kiderülhet, történt-e változás az előretekintő iránymutatásban.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint egyelőre nem várható fordulat a jegybanki kommunikációban, mivel az inflációs mutató továbbra is 4,6 százalékon áll, a külső környezet pedig jelentős bizonytalanságot hordoz.

Úgy véli, a kamatcsökkentések csak akkor kerülhetnek ismét napirendre, ha az infláció tartósan a jegybanki cél közelébe süllyed, és a forint árfolyama is stabilizálódik.

Hozzátette: bár a romló növekedési kilátások fokozhatják a lazítás iránti nyomást, ez önmagában nem elegendő feltétel a kamatvágások újraindításához. Az Amundi szerint erre legkorábban az év utolsó negyedévében kerülhet sor, addig viszont marad a szigorú jegybanki hangnem.

Az Erste értékelése szerint a Magyar Nemzeti Bank mai döntése nem okozott meglepetést: az alapkamat 6,5 százalékon maradt, ahogy a kamatfolyosó két széle is változatlanul 5,5 és 7,5 százalék között áll. A döntés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a makrogazdasági környezet lényegében nem változott az előző hónaphoz képest, bár a kockázatvállalási hajlandóság valamelyest javult. A jegybank által augusztus 1-jétől életbe lépő tartalékráta-csökkentés (10-ről 8 százalékra) főként technikai jellegű lépés, és csak csekély hatással van a monetáris transzmisszióra.

A szakértő kiemelte: a jegybank továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amit a geopolitikai és kereskedelmi feszültségek, valamint a nemzetközi környezet is indokolttá tesz.

A pozitív reálkamat fenntartása a kommunikáció fontos része maradt.

Az Erste várakozásai szerint, ha a nemzetközi és régiós kamatkörnyezet nem változik érdemben, akkor év végére továbbra is reális lehetőség marad egy 25 bázispontos kamatcsökkentés.

Címlapkép: MTI/MTVA