Kiderült, ők nyerhetnek óriásit Trump vámháborúján: sokan dörzsölhetik a tenyerüket?

Két hete már, hogy Donald Trump "ledobta az atombombát" a Fehér Ház rózsakertjében tartott sajtótájékoztatóján. Mint lapunk is azonnal beszámolt róla, a januárban másodszor is hivatalba lépett elnök azt jelentette be, hogy jelentős mértékű vámokat vet ki az országba érkező termékekre, leginkább azért, mert szerinte igazságtalanul használja a külföld az amerikai gazdaságot.

A bejelentés hullámai azóta is érezhetők: szinte rögtön mélyrepülésbe kezdett a tőzsde az egész világon, folyamatosan zuhan a forint árfolyama is, valamint több ország is válaszlépéseket jelentett be az Egyesült Államok ellen. A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag e heti adásában szakértőkkel beszélgetett az amerikai vámok világgazdasági hatásairól, a jól és rosszul járó országokról és arról is, hogy egyáltalán leht-e alkalmazkodni a teljesen új fejezethez, ami a nemzetközi gazdaság könyvvében nyílt mindezzel.

Mi az a vám, és miért baj, ha ekkorára emelik?

Madár Istvántól, a Portfolio vezető elemzőjétől azt kértük, mindenekelőtt világítsa meg egészen pontosan, miből szeretne most magasabb pénzeket beszedni Donald Trump az országának – mik azok a nemzetközi vámok, és miért borult ki ennyire mindenki, hogy az USA megemeli majd őket?

A vám bizonyos országhatárt átlépő áruforgalomra kivetett teher, amit az egyik ország állama beszed, és az a vállalat fizeti ki alapesetben, amelyik ezt a vámot, ezt a terméket át akarja vinni a másik országba. Itt sokféle alkalmazkodási folyamat elindul ilyenkor: vagy lenyeli a vállalkozó, vagy ráteszi az árra a vámnak egy részét, és akkor a belső piac fogyasztója fogja megfizetni. De mindenesetre az általános tendencia az, hogy ezek a vámok nem egészségesek a világgazdaság működése szempontjából, és évtizedek óta tartó, hosszú évtizedek óta tartó tendencia, hogy ezeket megpróbálják minél inkább visszaszorítani. Egyre inkább az a cél, vagy legalábbis a nagy világgazdasági trend az, hogy próbálja meg a világgazdaság minél kevesebb ilyen típusú korlátozással működtetni az áruforgalmat. Ez a tendencia azt jelenti, hogy jellemzően inkább bizonyos részterületek, részpiacok, termékek esetében szoktak kivetni vámokat, amiknek mondjuk nemzetbiztonsági, belső ellátási szempontjai vannak, tehát olyan szempontok, amik nem feltétlenül egy nagy gazdasági munkamegosztás szabályait követik, hanem ezt felülírja valamilyen saját nemzeti érdek, mondjuk egy belső piacnak valami extrém fontos védelme, de jellemző, hogy ezek inkább kisebb területekre vonatkoztak

- mondta erről Madár István. Hozzátette, hogy tulajdonképpen egy évszazados rendszer végét jelenti, amikor a vámokat majd valóban bevezetik – Kína kivételével egyelőre felfüggesztette a végrehajtást az amerikai elnök.

A leginkább érintett termék az élelmiszer a belső ellátás biztonsága miatt, és ez az, amiben most egy óriási változást hozott Donald Trump bejelentése. Ugye most el van halasztva 90 nappal, de mégiscsak azt lehet mondani, hogy ilyen léptékű vámok bejelentésére mondhatjuk azt, hogy évtizedek óta nem volt példa, és ha ezek a vámok így ebben a formában valamikor életbe lépnek, akkor tulajdonképpen száz éve nem látott vámszint alakul ki az Egyesült Államokban. Abszolút látszik az, hogy ez a több évtizedes, mondhatnám, szinte évszázados trendnek a csúnya megtörését jelenti

- tette hozzá a Portfolio vezető elemzője.

Argentínának jó, Svájcnak nagyon nem

A tőzsdéket világszerte szabályosan megrázták a vámintézkedések bejelentései, ám Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője elárulta stábunknak, hogy vannak országok, amelyek még jól is játhattak a bejelentésekkel – legalábbis erre engednek következtetni a tőzsdei mozgások.

Nagyon érdekes mozgásokat láttunk az elmúlt napokban a tőzsdéken. Bár a vámokat folyamatosan módosítgatják, de a hatások egyértelműek, és azt látjuk, hogy azok az országok, amelyek magasabb vámot kaptak, azoknak a tőzsdéje is megszenvedte az elmúlt heteket. Azok az országok pedig, amelyek mondjuk alacsonyabb vámtételekkel szembesülnek, vagy esetleg ki tudnak tárgyalni maguknak kedvező feltételeket, azoknak a tőzsdéi is jobban teljesítenek. Az argentin tőzsde gyakorlatilag magasabban áll, mint amikor Trump bejelentette a vámintézkedéseit, persze azért több történet is keveredik egymással. Az egyik az, hogy az argentin elnök nagyon jó kapcsolatot ápolt Trumppal, és az ország gyakorlatilag a minimum tarifát, a 10%-osat kapta Donald Trumptól; ilyen szempontból a vámháborúnak az egyik nyertese az Argentína lehet. Egy másik példa India, amelyik szintén relatíve alacsony vámokat kapott Trumptól, ráadásul az elsők között jelentkezet, hogy bilaterális módon szeretne akár még jobb feltételeket kialkudni, és hamarosan elindulnak a tárgyalások. Ezt is honorálták a befektetők, az indiai tőzsde is nagyjából azon a szinten áll, mint amikor Trump bejelentette a vámintézkedéseket

- mondta erről Nagy Viktor. Ellenpéldával is szolgált, mint fogalmazott, egy gazdaságilag független állam járhat nagyon rosszul a bejelentett vámokkal, és a tőzsde már természetesen erre is reagált.

Mondok arra is egy példát, hogy melyik az az ország és melyik az országnak a tőzsdéje, amelyik megszenvedte az elmúlt két hetet, de egyértelműen Svájc. Azt tudjuk, hogy a svájci exportnak egy jelentős része irányul az Egyesült Államokba. Itt beszélhetünk orvosi műszerekről, gépekről, berendezésekről, beszélhetünk svájci órákról is természetesen, és az élelmiszeripar is nagyon durván kitett az Egyesült Államoknak, például a csokoládé- és sajtexporton keresztül is. Svájccal szemben több mint 30%-os vámot jelentett be Donald Trump, miközben az Európai Unióval szemben csak 20 és  Nagy-Britanniával szemben pedig 10 százalékos a vám, tehát az európai versenyképessége is romlik Svájcnak az amerikai exporton keresztül Svájcnak. Ezt pedig természetesen értékelték a befektetők, és nagyot esett a svájci tőzsde

- mondta a Portfolio elemzője.

Alkalmazkodni, de hogyan?

Vidovszky Áron, a Portfolio Checklist podcast szerkesztő-műsorvezetője azt mondja, szerinte ugyan van a világgazdaság szereplőiben alkalmazkodókészség, azonban ahhoz, amit most Trump vámjai és az ezzel teremtett új helyzet megkövetel, szinte lehetetlen ezt megtenni.

Azt mindenki megértette - és most már nem csak a tőkepiacon vagy a gazdaságban dolgozó emberek - hogy az a világgazdaság, ami 35 év alatt kialakult, az sok szempontból az Amerikai Egyesült Államok vezetésének nem tetszik, és ezen akar változtatni. Nagyjából mindenki látja, hogy itt tényleg nagyon mélyreható változások következnek be, mind az Egyesült Államok, mind a világkereskedelem, mind a teljes eddigi globálisan megszokott világunkban. Azt is érteni vélik sokan, hogy mik lehetnek Trump legbelső motivációi, csak ami érthetetlen, az egész intenzitása, a tempója, vagy ez a manhattani ingatlanpiacon megszokott tárgyalási stílus a világpolitikában – ez merőben szokatlan. Minden gazdasági aktornak a lehető legrosszabb dolog a bizonytalanság. Ha a gazdasági aktoroknak, legyenek azok bárhol a világban, van egy szabályrendszere, akkor ahhoz tudnak alkalmazkodni - de ami most van, ahhoz tényleg lehetetlen

- fogalmazott.