Óriási baj kerekedik hamarosan Magyarországon: már az ajtón kopogtat a klímakatasztrófa

Az Európai Unió országai közötti környezeti teljesítmény összehasonlítása során egyre világosabbá válik, hogy a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság nem minden esetben járnak kéz a kézben. Míg a klímapolitikai célkitűzések világos irányokat jelölnek ki, a valóságban sok tagállam esetében a gazdasági bővülés még mindig a környezeti terhelés növekedésével jár együtt. A CHART by Pénzcentrum legújabb epizódja az Eurostat adataira támaszkodva elemzi, hogyan változott az üvegházhatású gázok kibocsátása 2022 és 2025 között, és mely országok tudták valóban fenntartható módon növekedni.

A vizsgált időszakban az Európai Unió GDP-je mérsékelten bővült, ugyanakkor nem minden ország tudta ezt a teljesítményt kibocsátáscsökkentéssel összekapcsolni. Magyarország például azon tagállamok közé tartozik, ahol több mint 5%-kal nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági teljesítmény növekedése továbbra is szoros összefüggést mutat a környezeti terheléssel. Különösen az energiaellátás, az ipar és a közlekedés járult hozzá a kibocsátás növekedéséhez, de a háztartási fogyasztás is felerősítette a negatív trendeket.

Ugyanakkor a pozitív példák is azt bizonyítják, hogy a környezeti terhelés és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat nem szükségszerű. Finnország, Dánia és Málta egyaránt képesek voltak arra, hogy gazdaságukat bővítsék, miközben csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezek az országok kiemelkedő arányban támaszkodnak megújuló energiaforrásokra, és az energiapolitikájuk is a hatékonyságot helyezi előtérbe. A CHART by Pénzcentrum elemzése szerint ezek a példák jól mutatják, hogy a strukturális reformok és a célzott beruházások hosszú távon versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tehetik a gazdaságokat.

Magyarország ezzel szemben jelenleg kedvezőtlenebb képet mutat: az ország az elmúlt években nem tudott áttörést elérni a kibocsátáscsökkentés terén. A növekvő szennyezés mögött többek között az ipari szerkezet energiaintenzív jellege, valamint az energiahatékonysági beruházások hiánya áll. Bár a hosszú távú cél a zöld átállás, a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a rövid távú gazdaságpolitikai döntések gyakran háttérbe szorítják a környezetvédelmi szempontokat. A fenntarthatóság felé vezető úton ezért elengedhetetlen a következetes, adatvezérelt szakpolitikai tervezés.

Elkeserítő adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.