Padlón a magyar ipar, aggasztó adatok érkeztek: hogy lesz ebből kilábalás?

A magyar költségvetési politika idei évét a folyamatos gazdaságpolitikai bejelentések és a viszonylag fegyelmezett hiánypálya ellentmondásos együttélése jellemezte.

Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a korábbi szigorú szabály helyett 3 százalékpontos toleranciasávot vezet be a devizaadósság arányára.

Orosz Tibor érdekvédő az útdíj-megállapodás kapcsán arról beszélt: a fuvarozók nem adtak felhatalmazást, és nem fogadták el a kormány ajánlatát.

Egy friss kutatás szerint az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb tagállamaiban szoros összefüggés mutatható ki az innovációs képességek és a fenntarthatósági teljesítmény között.

December 24-én életbe lép egy látszólag jelentéktelen jogszabályi változás, amely alapjaiban alakíthatja át a magyar termőföldpiac szabályozását.

A három éve tartó stagnálás után 2025-ben lassú kilábalás kezdődhet a német gazdaságban, az érdemi fellendülés azonban csak később jöhet.

Megállapodott az Építési és Közlekedési Minisztérium és a fuvarozói érdekképviseletek a fuvardíjak jelentős emeléséről, amely két lépcsőben valósul meg 2025 elején.

Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát.

A jegybankok vásárlásai felhajthatják az arany árát, az olaj viszont mélyponton ragadhat – a Goldman Sachs számai meglepő képet festenek.

A jelenlegi szint környékéről már nem számítanak további jelentős forinterősödésre a szakemberek.

Az MNB megváltozott kommunikációja és a friss inflációs előrejelzés alapján 2026 elején már kamatcsökkentés jöhet, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.