Másfélmilliárdos bírságok osztott ki az MNB: szívhatja a fogát a hazugságon kapott pénzintézet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott a Falcon Kereskedőház Kft., a Falcon Benefit Kft. és az azok működésében közreműködő természetes személy tevékenysége kapcsán annak megállapítására, hogy végeztek-e üzletszerűen az MNB engedélye nélkül betét gyűjtésére és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására, s pénzügyi szolgáltatás közvetítésére vonatkozó tevékenységeket.

A jegybank már vizsgálata során a – befektetőket megkárosító – tevékenység megakadályozására tavaly októberben rendőrségi feljelentést tett, figyelmeztetést tett közzé a honlapján a társaságokról, idén februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről. Már a piacfelügyeleti vizsgálat során azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a cégek és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek. A felügyelet emellett blokkoltatta a társaságok honlapját, s zárolt több, a Falcon Benefit Kft.-hez kötődő bankszámlát is, valamint a társaságok által átvett készpénzt vett zár alá.

A vizsgálat megállapította, hogy a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft. úgynevezett „Utalvány vásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötött legalább mintegy 4400 befektetővel, együttesen milliárdos nagyságrendű összegben. Ezekben azt vállalták, hogy ha a befektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.

A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni, a befektetők többsége az utalványokra eleve nem is tartott igényt. Az utalványokra való hivatkozás csak az engedély nélküli forrásgyűjtés leplezésére szolgált. Az ajánlott hozam irreális volt, s az MNB – a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett – azért is feljelentést tett, mert a konstrukció eleve csalásra, illetve piramisjáték szervezésére irányulhatott.

A társaságok üzletszerű – azaz nyereség fejében, előre meg nem határozott ügyfélkör számára történő és rendszeres gazdasági tevékenységként folytatott – működésük ellenére nem rendelkeztek a visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító MNB engedéllyel. Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során azt is feltárta, hogy a társaságok mellett eljáró természetes személy érdemben közreműködött a Falcon cégek engedély nélkül végzett tevékenységében. Szervezte, irányította működésüket, eljárt egyes befektetők felé, szerződések megkötésében vett részt, s ügyfélpénzeket vett át.

A vizsgálat során emellett a társaságok és a magánszemély hamis, a befektetőket hitegető információkat terjesztett pl. a már zárolt – és így a pénzek eltűnését megakadályozó – bankszámlák zárolásának feloldásáról, az ügyfélpénzek közelgő „visszaszolgáltatásáról”, a Falcon-csoport „erőteljesen fejlődő” tevékenységének állítólagos legális folytathatóságáról, vagy éppen a korábbi befektetések különféle kriptoeszközökbe történő „átforgatásáról”.

Az MNB a jogsértések miatt ma közzétett határozatában 940 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Falcon Kereskedőház Kft.-re, illetve 500 millió forintot a Falcon Benefit Kft.-re engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási – pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – tevékenység végzése miatt, s véglegesen megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A cégek tevékenységében közreműködő magánszemélyt összesen 100 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a felügyelet. Az együttes pénzbüntetés összege az MNB által valaha kiszabott legnagyobb piacfelügyeleti bírság.

A cégekkel szemben kiszabott bírságösszegeknél súlyosító körülménynek minősült, hogy az érintettek tevékenységüket huzamosabb időn át (egyenként több mint 1 évig) végezték, jelentős mennyiségű befektetővel szerződtek és nagy összegű ügyfélpénzt gyűjtöttek össze. A jogszabály által előírt garanciarendszer hiányában ezzel kiemelt befektetői kockázatot idéztek elő, ami alkalmas volt arra, hogy a befektetők károkat szenvedjenek el és így gyengüljön a pénzügyi piacokba vetett közbizalom. A magánszemély a társaságok irányítójaként érdemben közreműködött az ügyfelekkel történő szerződések megkötésében és a velük való kapcsolattartásban.

A felügyelet a jogsértő szereplőktől összesen mintegy 2,3 milliárd forintnyi befektetői pénzt mentett meg és – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – a piacfelügyeleti eljárás során átadta a nyomozó hatóság részére. A befektetők pénzeinek visszajuttatására a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítve nyílik majd lehetőség. A károsult befektetőknek (ha még nem tették meg) érdemes haladéktalanul feljelentést tenni, illetve előterjeszteni polgári jogi igényüket.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után a Falcon Kereskedőház Kft. reakciót juttatott el szerkesztőségünkhöz, ezt alább változtatás nélkül közöljük:

"1. Az MNB nem piramisjáték miatt, hanem jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt indított vizsgálatot, és soha nem bővítette ki a vizsgálat körét.

2. Az MNB állításával ellentétben az ügyfelek által megvásárolt, és általunk leszállított utalványok, felhasználhatók voltak, és a legtöbb ügyfél el is vásárolta azokat.

3. A zárolt összeg nem 2,3 milliárd, hanem a zárolás megkezdésének idején 3,2 milliárd volt, ami most 3,8 milliárd körüli érték.

4. A cég az utalványok értékesítéséből származó bevételeit nft. és crypto ügyletekbe fektette, az erről szóló kimutatásokat az MNB rendelkezésére bocsájtotta (több ezer ügylet), annak ellenére, hogy ezen tevékenységek felügyelete jelenleg nem tartoznak az MNB hatáskörébe.

5. Háromszor küldtünk az MNB-nek beadványt, hogy a zárolt összegből közvetlenül fizessenek az ügyfeleknek, vagy bízzanak meg ennek lebonyolításával valakit, illetve hogy készek vagyunk állampapírokat vásárolni a zárolt összegből, és ezeket szétosztani az ügyfelek között, de erre semmilyen választ sem kaptunk, miközben erre adott határidőn belül kellet volna érdemben reagálni.

6. Mindig minden adatot az MNB rendelkezésére bocsájtottunk határidőre, de ezek nagy részét nem vették figyelembe

7. Ami a leglényegesebb, ha az MNB a cég ügyfeleinek érdekeit, védelmét tartotta volna szem előtt, akkor nem húzza el az eljárást a lehetséges 9 hónap helyett 15 hónapig, és nem szab ki ilyen indokolatlan nagy összegű bírságot (több mint 1,5 milliárd forintot), ezzel is csökkentve az ügyfeleknek kifizethető keretet."