Itt vannak a friss számok: durván hasít az Erste, milliárdoktól esik el a magyar állam

Az Erste működési bevétele 56,2 százalékkal nőtt, míg a működési költségek még a magas infláció ellenére is 2,5 százalékkal csökkentek – kezdte előadását Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. A költség/bevétel arány 33,3 százalékra csökkent. A fair value és az OBA extra befizetés hatásai nélkül a bank adózás előtti eredménye 10 százalékkal emelkedett.

A bank hitel- és kötvényállománya 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ám a hitelkihelyezés 45 százalékkal elmaradt 2022 első kilenc havi teljesítményétől. A cégcsoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon 5 156 milliárd forintra nőtt (+10%). A megtakarításokon belül a befektetések aránya mostanra 70 százalékra emelkedett, miközben ezek aránya 2022. szeptember végén még csak 60 százalék volt.

A jelzálog- és babaváró hitel piacán jelentős a zsugorodás, de az októberi befogadások már biztatóbbak – mondta el Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A személyi kölcsönök a tavalyi szinten vannak, a mikrohitelek piaca pedig bővülni is tudott – mondta el. A szakember szerint jövőre a CSOK Plusz extra lendületet adhat majd a lakáshitel-piacnak. Utóbbi piaci addicionális hatását 150-200 milliárd forintra becslik 2024-re.

Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, a vállalati és pénzügyi piacok üzletág vezetője elmondta, hogy a tartós befektetési- és a nyugdíj-előtakarékossági számlák jelentőségét növelte a megtakarításokra vonatkozó új adózás. A havi új TBSZ-ek száma a háromszorosára ugrott, ezzel a bank piaci részesedése 35 százalékra emelkedett. Az Erste NYESZ-R piaci részesedése 28 százalékra emelkedett idén szeptember végére.

A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 6,1 százalékkal nőtt egy év alatt, és szeptember végén meghaladta az 1190 milliárd forintot. A bővülés a kis- és középvállalkozások finanszírozása mellett a 2022-ben megvásárolt Commerzbank Zrt.-től átvett hiteleknek volt köszönhető. A Commerzbank nélkül az állomány 7,3 százalékkal csökkent volna tavaly szeptember végéhez képest.

A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 17 százalékkal gyarapodott (Commerzbank nélkül 4 százalékkal nőtt), a kereskedelmi célú ingatlanoknál 7 százalékkal csökkent (a Commerzbankkal ilyen hitelek nem kerültek az Erstéhez), míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 8 százalékkal nőtt (a Commerzbank nélkül 18 százalékkal csökkent volna) 2022 első kilenc hónapjához képest.

Az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első kilenc hónapban az új kötvények és hitelek volumene 54 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Commerzbank megvásárlása nélkül a visszaesés 69 százalék lett volna.

Kiszáll az állam az Erstéből

Éppen múlt heti hír, hogy a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Erste Bank Hungary Zrt.-ben meglévő 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat, az Erste Bank AG számára. A jövőben tehát az állam tulajdonosként már nem részesülhet a jól teljesítő bank eredményeiből.

Kérdésre Jelasity Radován elmondta, hogy "mi csak a ló vagyunk, a lókupec kint van Bécsben", utalva arra, hogy az adás-vétellel kapcsolatos tárgyalások az állam és a külföldi anyavállalat között zajlottak le, így az itthoni vezetésnek nem volt ráhatása a kialkudott vételár mértékére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a bejelentés: eladja az Erste Bank 15 százalékát a magyar állam

A Magyar Állam értékesíti az Erste Bank Hungary 15 százalékos tulajdonrészét.