MNB: ezért van szükség a szigorításra, az inflációt meg kell fékezni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja a jegybanktörvénynek megfelelően az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért - a tartós folyamatokat elemezve -, 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére. A jegybank a jelenségre határozott választ adott, amikor 2021. június 23-án az Európai Unióban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát és a leghatározottabb monetáris szigorítást hajtotta végre a kontinensen, a geopolitikai feszültség miatt kialakult heves pénzpiaci turbulenciákat pedig célzott beavatkozással kezelte. Az MNB monetáris politikájának fokozatos szigorítása alapvető szerepet játszik abban, hogy 2023 során a hazai infláció eddig a 4. legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, és az idei év végére ismét egy számjegyű tartományba kerül az áremelkedés.

A fejlett és feltörekvő országok jegybankjainak egyre nagyobb számban azért az árstabilitás megteremtése az elsődleges célja, mert széleskörű történelmi tanulság, hogy a magas infláció a stabil gazdasági növekedés első számú akadálya. Az infláció mérsékli a reáljövedelmeket, csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezáltal visszafogja a termelést és a gazdasági növekedést, valamint elapasztja a költségvetési bevételeket. Ezt tapasztalhatjuk ma Magyarországon is.

Az infláció csökkentését folytatni kell az árstabilitás eléréséig, mivel az infláció mai mértéke a jelentős csökkenés ellenére még mindig elfogadhatatlanul magas és káros a gazdaságra. Tartós gazdasági növekedés és stabilitás csak az infláció tartós megfékezése esetén érhető el, ezért az MNB a jövőben is ennek a célnak megfelelően hozza meg döntéseit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy Márton: 8,5% THM-plafon jöhet a lakáshiteleknél, erre vajon mit lépnek a bankok?

A kamatplafon maximális mértékét szerinte a lakossági lakáscélú hitelek esetében pedig 8,5% THM szintnél érdemes meghatározni.