Kik azok az ultragazdagok? 100 magyar ember került fel az elitlistára

Magyarországon 2022-ben a nem pénzügyi vagyon ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt, 16 százalékkal 300 milliárd dollárra ugrott - meghaladva még az elmúlt öt év 14 százalékos növekedési ütemét is. Globálisan az emberek abszolút vagyona – a pénzügyi és a nem pénzügyi vagyon összesen – egy százalékkal 516 billió dollárra nőtt tavaly.

Magyarországon hozzávetőlegesen 100 embernek van 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyona, és ők ezzel globálisan is az ultramagas pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek közé tartoznak. A Boston Consulting Group (BCG) stratégiai menedzsment tanácsadó cég Global Wealth Report 2023 jelentéséből az is kiderül, hogy 20 millió és 100 millió dollár közötti pénzügyi vagyona további 500 magyarnak volt tavaly.

A Magyarországot is magában foglaló globális felméréshez a BCG a nemzeti számlák globális rendszerén (SNA) alapuló, központi bankoktól és kereskedelmi bankoktól származó adatokat használta fel. A jelentés szerint mintegy 52 700 magyar állampolgár rendelkezik 250 ezer és egymillió dollár közötti vagyonnal, és további mintegy 15 000 állampolgárnak pedig 1 millió és 20 millió dollár közötti pénzügyi vagyona van.

„Érdekes kétpólusú képet mutat a pénzügyi vagyon magyarországi megoszlása. Valamivel egészségesebb abból a szempontból, hogy a teljes pénzügyi vagyon mintegy 47 százaléka a nemzetközi felmérés szerinti kevésbé vagyonos, 250 ezer dollárnál kevesebbet birtokló emberek kezében van, míg ez globálisan csak 32 százalék,” - mondta Horváth Krisztián, a BCG vagyon kezelési témákért felelős Partnere és Társigazgatója.

A magyar privát banki kategóriába tartozó 250 ezer dollár feletti megtakarítással rendelkezők vagyona jellemzően elmarad a globális arányoktól, de ugyanakkor a maroknyi magyar – a 100 millió dollár feletti pénzügyi vagyonnal rendelkező ultragazdag – a teljes pénzügyi vagyon nagyobb hányadával rendelkezik, mint a világátlag: 15 százalékkal, szemben a globális 13 százalékkal

– tette hozzá Horváth. Globális szinten tavaly a pénzügyi vagyon 15 év után először csökkent. A 2008-as válság óta ez volt az első visszaesés a globális pénzügyi vagyonpiacon, viszont magas bázisról történt, mivel a 2021-es emelkedés üteme évi 10 százalék volt, az egyik legmagasabb növekedés az elmúlt évtizedekben.

A globális visszaesés okai között olyan tényezők szerepelnek, mint az infláció és a kamatok emelkedése, illetve az ukrajnai háború okozta geopolitikai bizonytalanság miatti gyenge tőkepiaci eredmények. A globális pénzügyi vagyon tavaly 255 billió dollár volt, és a BCG szerint idén ez a vagyonosztály öt százalékkal 267 billió dollárra nő.

Míg világszinten 2022-ben négy százalékkal és Kelet-Európában egy százalékkal csökkent a nettó pénzügyi vagyon, addig Magyarországon 2 százalékkal nőtt. A nettó személyes pénzügyi vagyon Magyarországon a 2017-től 2022 végéig tartó időszakban évi 8 százalékos ütemben 200 milliárd dollárra emelkedett.

„Magyarország a pénzügyi vagyon növekedésével kiemelkedik a nemzetközi összehasonlításból. A pénzügyi vagyonnak az általunk várt éves átlagos 7 százalékos növekedése pedig a következő öt évben is meghaladja a globális, 2 százalékra várt átlagot. A megtakarítással rendelkező magyar lakosság pénzügyi tudatosságáról árulkodik, hogy a készpénz és betétek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül csak 20 százalék, ami némileg alacsonyabb, mint a 30 százalékos világátlag, és lényegesen jobb a kelet-európai 46 százaléknál,” – mondta Horváth.

„Magyarországon kimagasló a lakosság által birtokolt kötvények (jellemzően államkötvények) aránya: 14 százalék, szemben a globális és kelet-európai 2 százalékkal, ugyanakkor az igazán hosszú távú élet- és nyugdíjbiztosítások terén elmaradunk, különösen a globális áltagtól (7 százalék, versus a globális 27 százalék). Összességében elmondható, hogy a magyar pénzügyi megtakarítások szerkezete segít az infláció okozta reálvagyon-vesztést valamennyire ellensúlyozni," - tette hozzá Horváth.

Magyarország részesedése a közép-kelet-európai régió teljes pénzügyi vagyonából 5,1 százalék volt 2022 végén.

Fontos megjegyezni, hogy a pénzügyi vagyon nem foglalja magába az ingatlanvagyont, a tartós fogyasztási cikkeket, például autókat vagy hajókat, illetve a nem monetáris aranyat, vagy más nemesfémeket. Ami ez utóbbi, nem pénzügyi vagyont illeti, ennek az eszközosztálynak az értéke 2017 és 2022 között éves szinten 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mintegy 300 milliárd dollárra. A BCG előrejelzése szerint ennek az eszközosztálynak értéke átlagosan évi 8,2 százalékkal 400 milliárd dollárra nő 2027-re Magyarországon.

Világviszonylatban a nem pénzügyi vagyon értéke tavaly 5,5 százalékkal 261 billió dollárra nőtt. Így 2022-ben a teljes abszolút globális vagyon 516 billió dollárra emelkedett, ami 1 százalékos növekedés 2021-hez képest.

A régiók eltérő ütemben növekednek

A pénzügyi vagyon tavaly tovább nőtt Ázsia csendes-óceáni térségében, a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában, de csökkent Észak-Amerikában és Európában. Ezen túlmenően, ahogy az gyakran előfordul a makrogazdasági bizonytalanságok eredményeként, az offshore vagyon 2022-ben 4,8 százalékkal 12 milliárd dollárra nőtt globálisan.

Svájcot megelőzve 2025 végére várhatóan Hongkong lesz a világ legnagyobb privátbanki központja, köszönhetően a kezelt vagyon nagymértékű növekedésének. Szingapúr is erős esélyesnek tűnik, mivel a befektetők biztonságos kapunak tekintik az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Az Egyesült Arab Emírségek számos régióból vonzottak eszközöket, köztük az ázsiai csendes-óceáni régióból és Kelet-Európából, és a BCG előrejelzése szerint a következő öt évben az Egyesült Arab Emírségekben a pénzügyi vagyon 10 százalék körüli fog növekedni.