Nem túl bizakodó Lázár János: nehéz hónapok jönnek, hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz

A világ energiapiacát jelenleg egyszerre hajtja a túltermelés, a nyersanyaghiány és a geopolitikai bizonytalanság.

Az Európai Unió fontolgatja, hogy jogszabályokkal kényszerítse az európai vállalatokat a kínai beszerzések csökkentésére.

Csütörtök reggelre gyengült a forint a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 580,09 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel, 109 235,96 ponton zárt szerdán.

Szerdán alig mozdult el a forint a főbb devizákhoz képest. Este hat órakor az eurót 380,60 forinton jegyezték, ami gyakorlatilag megegyezik a reggeli szinttel.

Szomorú hír, hogy a magyar élelmiszeripar jócskán le van maradva. És az árrésstop sem segített a fejlesztéseken.

Az európai és magyar mezőgazdaság példátlan kihívásokkal néz szembe a globális kereskedelempolitikai átrendeződés miatt.

A miniszterelnök két, a munkaerőpiacon jelentősen érdekelt szövetség elnökével ír alá egy nyilatkozatot, de nem közölték, pontosan mi lesz az.

Bár 2024-ben mindössze 0,2%-os gazdasági növekedés várható, 2025-ben akár 2%-os bővülés is elérhető lehet, amennyiben a jelenlegi beruházások és fejlesztések eredményre vezetnek.

A terv szerint 2026 végéig megszűnik az orosz LNG-import, míg a vezetékes gázszállítások legkésőbb 2027 őszéig leállnak.

A tartós gazdasági növekedés önmagában áldásnak tűnik, ám minél tovább tart, annál inkább elrejti a felszín alatt gyülekező kockázatokat.

Hazánk esetében a kohéziós pénzekre vonatkozó forrásfelfüggesztés mintegy 6,3 milliárd eurót tesz ki.