Színt vallott az EU: erre tényleg sokkal több pénzt kellene költeni

A Politico cikke szerint az eddigi álláspontjával gyakorlatilag szembemenve az EU is elismerte, hogy több pénzt kellene költeni a közös határok védelmére. Az EU Tanácsának csütörtöki csúcstalálkozóján Zelenszkij részvételét követően kiéleződtek a migrációval kapcsolatos összecsapások a tagállamok között. A cikk szerint egyes tagállamok azt akarták, hogy Brüsszel segítsen a határkerítések finanszírozásában. Mások az elutasított menedékkérők visszaküldésére helyezték a hangsúlyt.

A megbeszélést ismerő egyik tisztviselő szerint Olaf Scholz német kancellár és a többi uniós vezető támogatta a szigorúbb uniós határellenőrzési módszereket. Bár a határkerítések finanszírozása továbbra is vörös vonalnak számít, az EU hajlandó finanszírozni a megfigyelési technológiát és a határőröket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken kora reggel tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az EU külső határait meg kell erősíteni.

Az országok közül Ausztria több határvédelmi forrást követelt Brüsszeltől, mivel a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migránsok számának növekedését tapasztalta, akik gyakran Szerbiából érkeznek át Magyarországra, majd Ausztriába.

A csütörtöki csúcstalálkozón az ország elérte, hogy a zárónyilatkozatba bekerüljön az általa preferált megfogalmazás, amely arra kéri a Bizottságot, hogy "haladéktalanul mozgósítson jelentős uniós forrásokat és eszközöket", hogy segítse az országokat "határvédelmi képességeik és infrastruktúrájuk" megerősítésében. A nyilatkozat külön kitért a "felügyeletre, beleértve a légi felügyeletet és a felszereléseket" – írja a lap.

Karl Nehammer osztrák kancellár szerint sikerült jelentős eredményt elérni az ügyben, ami azt is jelenti, hogy egy olyan uniós határ menti ország, mint Bulgária, most már felhasználhatja a brüsszeli pénzt a határőrökre és járművekre, majd a saját pénzéből megerősítheti a határkerítést.

Nehammer szerint ez azt jelenti, hogy az EU de facto fizet a határkerítésekért, még akkor is, ha azt mondja, hogy nem.

A lap megjegyzi, hogy nem Ausztria volt az egyetlen ország, amely több határ menti finanszírozást szeretett volna elérni. Több ország, köztük Magyarország, Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország a csúcstalálkozó előestéjén aláírta a szigorúbb határvédelmi intézkedéseket támogató levelet.

A Népszava azt írja a Financial Times tudósítására hivatkozva, hogy Orbán Viktor a vitában azt mondta, hogy a magyar határon lévő kerítéssel az egyetlen probléma az, hogy nem elég magas, és ezért pénzt kért, hogy megnövelhessék azt ötméteresre. Von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vezetők csak abban állapodtak meg, hogy az uniós pénzt olyan infrastruktúrára használják fel, mint a kamerák, őrtornyok és járművek, nem pedig a kerítések építésére.