A magyarok többsége már kevesebbet költ: súlyos dolog áll a háttérben

A magyar háztartások egy része újra tervezte költségvetését az orosz-ukrán háború miatt: ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról, minden tizedik pedig növelte megtakarításait, felhalmozott főként tartós élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből. Az infláció miatt eddig az emberek négyötöde kényszerült kiadásai csökkentésére. Eközben itthon is megjelentek a körkörös gazdaságban a kereskedővé váló fogyasztók, ami drasztikus változásokat indíthat el a kiskereskedelem világában – derül ki az európai vásárlók megkérdezésével készült 2022-es Cetelem Körképből, amelyet idén egy több mint ezer fős hazai közérzetkutatás is kísért.

Az ukrajnai háború kirobbanásáig az európai fogyasztókat az óvatos bizakodás és az optimizmus jellemezte: tavaly novemberben 5,4 pontot adtak saját országuk általános állapotára, ami amellett, hogy megegyezik a válság előtti értékkel, egyben az elmúlt 15 év legmagasabb pontszáma. A válaszadók 14 uniós tagállam, illetve az Egyesült Királyság lakosaiból kerülnek ki, közülük az északi országokban élők  bizakodóbbak: Dánia és Norvégia lakói 10-ből 7,1 pontra értékelték országuk jelenlegi állapotát. Ezzel szemben Kelet-Európában alacsonyabbak az országok pontszámai, a magyarok például 4,6-ra  minősítették a viszonyokat fogyasztói szemszögből.

Az emberek pozitívabban ítélték meg személyes körülményeiket, mint az általános helyzetet. A járvány nehézségei után gyors és dinamikus felpattanás következett: a 6,2-es átlag azt jelenti, hogy az európaiak még soha nem voltak ennyire optimisták. Magyarországon visszafogottabb az derűlátás, nálunk ez az érték 4,7 lett.

A bizakodó hangulatot emelkedő költések kísérték: a legnagyobb, 10%-ot meghaladó mértékben Európában az utazási és szabadidős célú vásárlások nőttek. Ettől jelentősen elmaradva, de érzékelhető (2-3%-os) bővülés volt tapasztalható a lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek, a bútorok és a háztartási gépek területén is. A home office kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások iránti kereslet ugyanakkor a járványhelyzet enyhültével kismértékben csökkent.

A több EU-tagállamban és az OECD-országokban is rekordszintre ugró infláció és az orosz-ukrán háború azonban beárnyékolja az optimizmust mutató adatokat. Az európai fogyasztói hangulatot már a háború előtti időszakban is intenzíven befolyásolta a tartós pénzromlástól való félelem. A Cetelem Körkép 2022 kutatás rávilágított: európai szinten a kérdezettek 87%-a további áremelkedésre készül. Magyarországon ez az arány 95% - ennél többen csak Portugáliában várnak elhúzódó inflációt az emberek.

A pandémiát követő erőteljes pezsgés már a múlté, a fogyasztók egyre óvatosabbá válnak, az adatok inkább két válság közötti képet mutatnak. A fogyasztói attitűdök változnak, érzékelhető a piacon az emberek óvatossága, erősebb a szándék a tartalékok képzésére

– összegezte a kutatás főbb trendjeit Szabó Péter, a Cetelem vezérigazgatója.

Háborús reakció: újratervezett családi költségvetések

A Cetelem Magyarországon májusban  egy másik, több mint ezer fő részvételével készített felméréssel egészítette ki az európai körképet. A vizsgálatból kiderült: az orosz-ukrán háború kitörése miatt a válaszadók ötöde lemondott valamilyen nagyobb beruházásokról (autó-, ingatlanvásárlásról), minden tizedik pedig növelte megtakarításait, illetve felhalmozott bizonyos élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből.

Százból tizenöt magyart rendkívül negatívan érint a drágulás, és alig tizedük mondja, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése. Az emberek harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 %-kal költött többet élelmiszerre, mint korábban. A jövőben a magyarok 2/3-a az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20%-ot meghaladó drágulására számít .

A válaszadók négyötöde az árak emelkedése miatt csökkenti kiadásait, minden negyedik megkérdezett pedig többletmunkával kívánja javítani helyzetét. A legtöbben élelmiszerekből, illetve higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet. A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás kezelésének eszközeként: csak a magyar megkérdezettek 5%-a jelezte, hogy a munkaadója soron kívüli béremeléssel készül ellensúlyozni az inflációt. A megkérdezettek bő 10%-a már a megtakarításaihoz is kénytelen volt hozzányúlni a növekvő árak miatt.