Brüsszel mindeközben arra számít, hogy Ukrajna nyár végére sokkal kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerülhet.
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt - mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés. Az ENSZ adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1,90 vagy kevesebb dollárból (jelenleg kb. napi 660 forint). A pandémia után 2021-re ez a szám 889 millióra emelkedett.
Míg a gazdag országok különlegesen alacsony kamatozású hiteleket tudnak felvenni a pandémia utáni helyreállításra, a legszegényebb országok sokkal magasabb hitelezési költségekkel szembesülnek, és emiatt képtelenek az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre vagy az egyenlőtlenségek csökkentésére költeni - hívták fel a figyelmet a jelentésben. A legszegényebb fejlődő országokban a bevételek 14 százaléka megy el a hitelkamatok törlesztésére, míg a gazdag országokban csak 3,5 százalék.
Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet. A fegyveres konfliktus miatt a világon 1,7 milliárd embert sújtanak a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak. Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.
-
Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket (x)
A megfelelő egészségbiztosítás nemcsak anyagi védelmet nyújthat, hanem az egészségügyi ellátások megszervezésében és finanszírozásában is segítséget adhat.
-
Több mint 4400 termék árát csökkentette tavasszal a dm (x)
Miközben a drogériákban sokan még mindig azt érzik, hogy „minden drágább”, a dm tavasszal látványosan belenyúlt az árakba.








