Aggasztó jelentés érkezett: rengeteg kókler rontja a becsületes szakik hitelességét

Az ÉVOSZ nagy elvárásokkal tekint a 2022. január 1-től működő „Üvegkapu rendszerre”, amely keretén belül a 700 millió Ft feletti építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a létesítmények megvalósításában résztvevő vállalkozások a NAV felé napi szintű, névre szabott foglalkoztatási adatokat kell megadjanak. Koji László ÉVOSZ elnök szerint tovább is kellene lépni: valamennyi elektronikus építési napló vezetésére kötelezett kivitelezésnél el kellene rendelni az Üvegkapu kötelező működtetését, így elegendő „kontroll” adata lenne az adóhatóságnak a legális foglalkoztatás és az elvárt bérezés ellenőrzéséhez.

A NAV által megfelelő gyakorisággal összevetett, elemzett foglalkoztatási, bérezési, forgalmi és ÁFA fizetési adatok segítségével kiszűrhetők lennének a szélsőségesen ellentmondásos adatokat mutató vállalkozások. Ez lehetne a konkrét vállalkozási ellenőrzéseket megelőző előszűrés, mely alapján az „előszűrésen” fennmaradó vállalkozások ellenőrzésére lehetne a hangsúlyt fordítani az ÉVOSZ szerint.

A mintegy 125 ezer építőipari vállalkozás közel 60%-a ugyanakkor öt főnél kevesebbet foglalkoztató mikro vagy egyéni vállalkozás. A szétaprózott szervezeti struktúra komoly piacellenőrzési nehézségekkel jár, és versenyképességi hátrányt is jelent. A 2016 óta folyamatosan bővülő kereslettel a kapacitás-kínálat nehezen tud lépést tartani, és felerősödtek a piaczavaró jelenségek is:

• nagyobb számban jelentek meg a kóklerek, akik számla nélkül dolgoznak, feketén foglalkoztatnak és rendezetlenek a költségvetési kapcsolataik
• mesterek, szakmunkások vállalkozásokat alapítanak, vállalkozási ismeretek nélkül

A gazdaságfehérítés ebben az iparágban egyben versenyegyenlőségi kérdés is. Különösen a lakosság részére végzett munkáknál jellemző a szerződés nélküli, számlaadás elkerülésével folytatott tevékenység, ahol nehéz a versenyt állnia egy tisztességes vállalkozónak.

Az ÉVOSZ régóta kezdeményezte, hogy a számla nélküli munkavégzést a megrendelőnél is próbálják megfogni. Azzal, hogy a lakásfelújítási támogatások csak üzletileg rendezett körülmények között vehetők igénybe, tisztul a piac. Az írásos szerződés, a tételes műszaki tartalom, a számlák és legálisan mozgó forintok mind a támogatási feltétel alappillérei. Ezzel a megrendelők pozitívan ösztönzhetők, hogy a legális, rendezett piaci magatartást tanúsító vállalkozókkal szerződjenek. Az ilyen típusú megrendelői támogatások piactisztító hatása vitathatatlan.

A legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás is a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható, amit elsődlegesen a nagyszámú, írásos szerződés nélküli munkavégzés tesz lehetővé. Ez a jelenség nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt, rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, emiatt sürgős változtatásokra lenne szükség ezen a területen.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2021-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

Az építőiparban különösen elharapódzott a kedvező adózási lehetőségek kihasználása a szakmaiság rovására. A bőséges munkalehetőség és az emelkedő árak hatására a KATA adózási körben az építőipari vállalkozó gyorsan eléri éven belül a 12 millió Ft-os értékhatárt, így a feleség, a nagykorú gyerekek nevére kiváltható vállalkozási igazolványok mentén igyekeznek a kedvező adózási körben maradni. Csakhogy nincs ezen „családtagok” mögött vállalkozói tudás, szakmaiság, újabb szakember, valós kivitelezői kapacitás. Ez a megrendelők megtévesztését is szolgálja. Az ÉVOSZ szerint fontos, hogy a közeljövőben a valós vállalkozói ismérvek még nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg a KATA feltételrendszerében.

A szövetség javasolja, hogy az adózási, foglalkoztatási szempontból ellenőrzött, rendezett költségvetési kapcsolatokkal bíró, „jónak minősített” vállalkozások, úgynevezett pozitív listája legyen könnyen hozzáférhető, cégekre kereshető módon tárolva, nyilvánosan közzétéve és megfelelően hangsúlyozva a médiában az elérhetősége. Az építőipar gazdaságfehérítését szolgálhatja a közeljövőben az is, ha körültekintően csökkenteni lehet a készpénzes forgalmat az építésgazdasági értékláncban.