Aggasztó a helyzet: mi lesz Magyarországon, ha külföldön elszáll az infláció?

Tavasszal Magyarországon is érezhetően emelkedett az infláció, áprilisban átlépte az 5 százalékot is, ami már jóval meghaladta az MNB célsávját, a 3 plusz-mínusz egy százalékpontot. A júniusi 5,3 százalékos érték már nyolc és féléves csúcsot jelentett, majd onnan júliusban 4,6 százalékra mérséklődött az áremelkedési ütem.

A tavaszi megugrás elsősorban bázishatásoknak volt köszönhető, de egyre több tartós hatás is látszik, mint a globális chiphiány, a nyersanyagárak emelkedése, vagy a tengeri szállítások jelentős drágulása. A kockázatokra reagálva a jegybank június végén meg is kezdte kamatemelési ciklusát: három lépésben összesen már 90 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat 1,5%-ra.

Inflációs kilátások a következő időszakban

A következő időszak inflációs kilátásai szempontjából kulcskérdés lesz, mennyire hiszünk az MNB-nek, hogy meglépik majd a szükséges kamatemeléseket – vetette fel Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte az lehet a cél, hogy a jövő évi parlamenti választásokig 5 százalék alatt maradjon az infláció és ne gyengüljön jelentősen a forint, majd utána az olcsó munkaerőre építő feldolgozóipar miatt ismét jöhetne mérsékelt forintgyengülés.

Ugyan a világon mindenhol emelkedik az inflációs környezet, de nem csak import inflációról beszélünk Magyarországon, a belső áremelkedés is elszabadulóban van Kardos Zsolt szerint. Mint mondja, ezen nem segítenek a 20-30 bázispontos jegybanki kamatemelések, az áremelkedés megfékezéséhez ennél sokkal jelentősebb lépésekre lenne szükség. Az viszont azonnal magával hozná a recessziót a gazdaságban, amit egyelőre senki nem akar felvállalni.

Kardos Zsolt szerint ha 2022 elején a Fed meg mer lépni egy jelentősebb kamatemelést, ami recesszióval jár majd, akkor az a magyar inflációt is letörheti.

A nemzetközi környezet hatása a hazai inflációra

Európában nehéz egységes inflációról beszélni, hiszen az nem egy koherens egész – véli Kardos Zsolt. A kontinensen szerinte talán kevésbé kell tartani az inflációtól, folyamatosan áramlik be az olcsó kelet-európai munkaerő, ami árleszorító hatású. Ráadásul a németek türténelmi okok miatt továbbra is ódzkodnak az inflációtól, így szükség esetén ők erősebben fellépnének.

Amerikában jelenleg még senki nem akarja „lenyelni a békát”, ráadásul jövőre jönnek a félidei választások, ami további kockázatot jelent. A demokratáknak ugyanis jelenleg csak minimális többségük van a szenátusban, a politikai nyomás pedig a Fedre nézve is veszélyes lehet

- tette hozzá az Aegon portfóliómenedzsere.

Az erősödő inflációs, esetleg stagflációs környezet természetesen nem azt jelenti, hogy jelenleg nem lehet pénzt keresni a piacokon, csak más eszközökbe érdemes fektetni, mint eddig – emelte ki Kardos Zsolt. Az év eleje óta például látjuk a nyersanyagárak jelentős emelkedését, amiből sokan profitálhatnak a bányacégek részvényein vagy a nyersanyagkapcsolt devizákon keresztül is.