Tovább nőtt az alapkamat, retteghetnek az adósok: mi lesz így a hiteleikkel, befektetéseikkel?

Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa, a júniusi és júliusi növekedések után most ismét emelik a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács döntése szerint most is 30 bázisponttal lesz magasabb az alapkamat, amelynek mértéke így már 1,5 százalékos lesz. A Matolcsy György által jegyzett rendelet augusztus 25-én lép hatályba.

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg

- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bankstratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybank elnök a két hónappal ezelőtti, első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.

„A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása.”

- derült ki a júliusi emelés utáni jegyzőkönyvből.

A magyar infláció egyébként csak valamelyest mérséklődött, a KSH legutóbbi jelentése szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Ez a 9 éve legmagasabbnak számító júniusi számhoz képest is csak enyhe mérséklődést jelent. 

Tehát érthető a júliusi alapkamat-emelés sem tűnt elegendőnek pénzromlás gyorsulásának letörésére. Kérdés, mit lép majd a továbbiakban az MNB, amely egyébként már június végén megemelte idei inflációs várakozásait 4,1 százalékra, amely már kívül esik a Matolcsy által emlegetett 3 plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávból. A legutóbbi jegybanki jelentésben 2022-re az inflációt 3,1 százalékra teszik, 2023-ra pedig szintén 3 százalék körüli inflációra számít az MNB.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy már nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel. Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.

Direkt hatással van a hitelek árára

Mindeddig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban. Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.

Mi lesz a hiteleinkkel?

Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni: a Bankmonitor a júliusi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy az augusztusban forduló forintosított devizahitelesek kamata 0,54 százalékponttal fog megemelkedni, de a legtöbb hiteles rosszul járt.

A júliusi alapkamat emelés egyébként kimondottan rosszul jött, hiszen pont 28-án lépett életbe, a hónap utolsó munkanapját két nappal megelőzően érvényes BUBOR értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata. Ennek köszönhetően 3 havi irányadó referencia-kamatláb értéke 1,33 százalékra emelkedett július 28-ra. Ez 0,54 százalékponttal magasabb, mint a három hónappal korábban érvényes érték.

Ez azt is jelenti, hogy az augusztusban forduló régi devizahitelek kamata 0,54 százalékponttal meg fog emelkedni. Ez egy 10 millió forint fennálló tartozású, 10 év hátralévő futamidejű kölcsön esetében 2 500 forint törlesztőrészlet emelkedést jelentene. A kamatemelkedés miatt a teljes visszafizetendő összeg is megemelkedne 300 ezer forinttal a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora alapján.

A Bankmonitor szakértői egyébként júliusban még úgy vélekedtek a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezethet. Márpedig az MNB kamatemelési ciklusa folytatódott, így a drágulás szakértők szerint borítékolható.

Annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!

Örülhet, aki befektetne?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.  

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.) A konstrukció normál kamata 5,46 százalék jelenleg, a kamatkülönbözetet – 2,46 százalékot – pedig a tizedik év végén egy összegben meg kellene fizetni az államnak a jegybanki alapkamatnak megfelelő büntetőkamattal.