Elmaradt a karanténos bébibumm: ilyen hatással volt a járvány a gyermekvállalási kedvre

Miután tavaly év elején világszerte erős korlátozásokat kellett elrendelni a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, sokan jósolták, hogy a karantén, a kényszerű összezártság kiugró születésszámot eredményez majd kilenc hónap múlva. Viszont a fejlett országokban, pontosan az történt, amit korábbi járványok idején tapasztaltak a kutatások szerint: kilenc hónapos időtávon csökkent a születések száma. Jól látszódott ez a magyar születési adatokon is - írja a G7. 

A járvány márciusi betörése után az ezzel járó bizonytalanság már önmagában visszafoghatta a gyermekvállalási kedvet, de jó páran ekkor már el is vesztették a munkájukat, és az sem volt biztató, hogy lényegében a sürgősségi esetekre korlátozták az egészségügy működését. A tavalyi első 11 hónap mindegyikében több gyermek született, mint egy évvel korábban, decemberben viszont közel 8 százalékkal kevesebb. A kedvezőtlen tendencia idén januárra is áthúzódott, ám amilyen gyorsan jött, látszólag olyan gyorsan véget is ért: februárban és márciusban már többen születtek, mint egy évvel korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő adat a veszélyeztetett terhességről: évtizedes trend tört meg Magyarországon

A járvány ebbe is beleszólt.

A hónapokat visszapörgetve láthatjuk, hogy a fogantatás szempontjából ezek már a májusi és júniusi hónapok, amely már az első hullám (csak akkor még nem így hívtuk) utáni fellélegzés és nyitás időszaka volt. A járvány által okozott gazdasági károk ugyan nem múltak el egyik pillanatról a másikra (a tavalyi második negyedév a magyar gazdaságtörténet egyik legrosszabbja volt), de úgy tűnt, hogy a legtöbben hamar visszatérhetnek a korábbi életükhöz.

A nyár további részében a születési számok görbéje ismét vett egy kanyart, és olyan pályára állt, amely a 2020-asnál valamivel kisebb, a 2019-esnél viszont magasabb születésszámot rajzolt ki. Így az idei első félévben ezen a téren olyasmi történt, amit talán a legkevésbé lehetett várni a járvány kitörésekor:

majdnem ugyanannyi gyermek született az idei első félévben, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint az idei első hat hónapban 44 069 gyermek jött világra Magyarországon, ami csak 0,6 százalékkal (280 újszülöttel) kevesebb, mint 2020 első felében. Szintén kicsi a különbség a teljes termékenységi arányszámban (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre.

Ennek több dolog is lehet a hátterében. Egyrészt a korábbi járványok tapasztalatai szerint a már említett nagyon rövid távú visszaesés után a születésszámok emelkedésnek indultak, hogy aztán nagyjából visszatérjenek a járvány előtti szintre – elképzelhető, hogy ez fél éven belül le is zajlott. Másrészt a születésszám alapvetően emelkedő pályán haladt, amelyet megtört a járvány, de csak ideiglenesen, és visszaáll a korábbi növekvő tendencia. Végül az, hogy ezek után már csak egy valamivel alacsonyabb pálya tud megvalósulni – például az átélt egzisztenciális bizonytalanság hatására -, és az utolsó hónapok adatai már ezt mutatják.

A megfejtésre igazán azonban csak akkor lenne esély, ha tényleg vége lett volna a járványnak tavaly nyár elején, de mint tudjuk, sajnos nagyon nem ez történt. A második és harmadik hullám sokkal nagyobb pusztítást végzett az országban, ha gazdaságilag nem is, emberéletben és átélt szenvedésben mindenképp. Ez alapján nagyon nehéz lenne megmondani, milyen születésszámokat látunk majd a következő hónapokban – egy ismételt jelentősebb visszaesés ugyanúgy benne lehet a pakliban, mint a mérsékeltebb változás, hiszen minden szörnyűsége ellenére legalábbis már nem a teljes ismeretlenségből csapott le ősszel és télen a második és harmadik hullám.