Ez lehet a gazdasági hatása a kihirdetett veszélyhelyzetnek: jobb lesz tisztán látni

Különleges jogrend hatályba lépéséről döntött a kormány a koronavírus-járvány magyarországi fékezése érdekében. Ennek értelmében visszatér a határellenőrzés a schengeni határokon, csak a magyar állampolgárok léphetnek be hazánkba a leginkább fertőzött országokból és bezárnak az egyetemek, színházak, mozik.

A kormány lépéseinek várható hatása:

• a vírus terjedésének lassulása, illetve
• a gazdasági aktivitás csökkenése.

Előbbi mértékét nem tudjuk felbecsülni, hiszen eddig nagyon kevés (13) fertőzöttről van tudomásunk, és nincs olyan párhuzamos valóság, amihez a járvány jövőbeli terjedését viszonyítani tudnánk. Az emberek találkozásának korlátozása biztosan jelentősen csökkenti a vírus továbbadásának valószínűségét. Ugyanakkor a kormány a nagyon drasztikus lépésektől óvakodott, az iskolák nyitva tartása melletti érvek billegősek (az iskolai rendezvények törlése nem túl racionális, ha közben az iskolák tovább működnek). Így aztán a vírus továbbra is találhat a mindennapi életben terjedési csatornát. Várhatóan a kormány a gazdasági hatások (az otthon maradó gyerekek szülei kiesnek a munkából) miatt  csak akkor lép ennyire erőset, ha a járvány a második szakaszába lép, és már nem lehet a vírushordozók kapcsolatai alapján nyomon követni a fertőzés terjedését.

A gazdasági aktivitást illetően is csak óvatos megjegyzéseket tehetünk, de néhány kapaszkodónk van. A legjelentősebb közvetlen hatása a színházak, mozik bezárásának, illetve általában a nagyobb rendezvények elhalasztásának lehet. A mozik forgalma az idén az NMHH statisztikái alapján számolva mintegy 25 milliárd forint körül lehetett volna, ennél valamivel több a színházak jegyárbevétele (amennyiben a KSH 2016-os, kissé meglepő adataiból indulunk ki). Ebből most több milliárd kiesik, ami biztosan alaposan megüti az ágazatot.

A művészet, szórakoztatás, szabadidős szolgáltatás súlya a teljes magyar gazdasági teljesítményen belül 2,5% körüli, mintegy 1100 milliárd forint. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a korlátozó intézkedések és az általános keresletvisszaesés miatt az ágazat hozzáadott értéke éves szinten 20%-kal csökken, az a GDP-növekedést 0,5 százalékponttal mérsékelheti. Ilyen nagy visszaesés csak elhúzódó, több negyedéven keresztül tartó járványügyi intézkedések mellett képzelhető el, de

A példa jól mutatja, hogy egy kisebb súlyú ágazatot érő erőteljes sokk is nagy befolyást tud gyakorolni a gazdasági növekedésre.

Nehezen becsülhető az egyetemek bezárásának a hatása, hiszen ennek a szolgáltatásnak az értékét eleve nagyon nehéz mérni, az ilyen sokkok hatása pedig még kevésbé megragadható a statisztika részéről. Ennél jóval nagyobb lyukat üthet a gazdasági teljesítményen a 11%-os súlyú kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat visszaesése. Ezt ugyan a kormányzati lépések közvetlenül nem sújtják, de

• a rendezvénykínálat visszaesése a vendéglátó- és szálláshelyek iránti keresletre is hat, illetve 
• az általános bizonytalanság, a járvány terjedésének megakadályozását szolgáló elővigyázatosabb magatartás is elég a forgalom jelentős visszaesésére.

Itt egyetlen negyedéven keresztül tartó 10%-os visszaesés önmagában 0,3 százalékkal húzná lejjebb az éves GDP szintjét. Csak két ilyen kicsi, példaszerű sokk is 1 százalékpont körüli mértékben fékezheti a gazdaságot, és akkor még az exportszektort érő külső hatásokat nem is érintettük. Ezeket a számokat figyelve érthetőbbé válik a kormányzat látványos óvatossága az idei GDP-növekedéssel kapcsolatban.