Rekord alacsonyak a kamatok: már csak ennyibe kerülnek a hitelek

Rendkívül érdekes fejleményeket hozott április a hazai hitelekkel és betétekkel kapcsolatban. Az MNB által ma közzétett banki adatokból az alábbiakat érdemes kiemelni:

• A végtörlesztés óta (több mint két éve) nem vett fel ilyen sok lakáshitelt a magyar lakosság, mint most (igaz, ez is töredéke a válság előtti szintnek),

• A lakosság teljes banki tartozása most először csökkent a válság kezdetén (2008 szeptemberében) mért szint alá,

• Történelmi mélyponton a betétek kamata is: egy átlagos új forintbetét most először 2 százalék alatti kamatot hozott.

Mélyben a kamatok

A hitelezés és a betétgyűjtés folyamatait meghatározó tényezők közül az alacsony kamatszint volt áprilisban is a legfontosabb. Bár a jegybanki alapkamat csak ezen a héten esett 2,4 százalékra, a lakossági forintbetétek átlagkamata már áprilisban elérte a 2 százalék alatti szintet. A kamatcsökkentésnek köszönhetően az új lakáshitelek kamata 7,0 százalékra esett, miközben a vállalatok átlagosan 5 százalék alatti szinten jutottak friss hitelhez.

A hektikusan mozgó áruhitelek kivételével az összes jelentős lakossági hiteltípusban tovább csökkent az újonnan felvehető hitelek hitelköltség-mutatója. A lakáshitelek 7,7 százalékos, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 9,6 százalékos, a személyi hiteleknél pedig 23,5 százalékos átlagos teljes hiteldíjmutatót (THM) alkalmaztak a bankok.

Miközben a kamatcsökkenést már a meglévő forinthitelek is érzik (ezekben van folyósítás, ráadásul egy részük BUBOR-hoz kötötten kamatozik), a devizahitelesek mit sem éreznek ebből: a meglévő frank- és euróalapú jelzáloghitelek átlagkamata évek óta stagnál.

Az éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamata azonban szinte hajszálpontosan ott van, ahol az éven túli euróbetéteké: 1,94%-on. Ez az első alkalom, hogy 2% alatti átlagkamatot hoztak a forintbetétek.