Nem várt csapás fenyeget: 5 millió magyar felnőtt egészsége kerülhet komoly veszélybe

A konferencia egyik kiemelt témája az egységes, minden kórházra kiterjedő minőségfelügyelet bevezetése volt. Toli Onon, a brit országos kórházfelügyelet (CQC) vezetője rávilágított arra, hogy az intézményeknek adott minősítések kíméletlen piacformáló erővel bírnak. Egy felvásárlás során például a megszerzett minősítés már a vállalatértékelés szerves részét képezi, ami tanulságul szolgálhat a magyar egészségügyi kormányzat és a befektetők számára egyaránt.

A hazai egészségügy 2026-os helyzetét elemezve a szakértők egyetértettek abban, hogy a legszűkebb keresztmetszetet a szakemberhiány jelenti. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja hangsúlyozta, hogy a köz- és a magánellátás jelenleg szabályozatlanul éli fel ugyanazokat a szűkös munkaerőpiaci erőforrásokat. Erre reagálva Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke kiemelte, hogy a két szektor merev szétválasztása helyett a kapacitások szabályozott összekapcsolására és egységes minőségbiztosításra lenne szükség.

A fórum kerekasztal-beszélgetésein a magánszolgáltatók vezetői megvitatták az ágazat finanszírozási kérdéseit, a társadalombiztosítási alapcsomag tisztázásának igényét, valamint megfogalmazták a kormányzattal szembeni elvárásaikat a következő évekre vonatkozóan. A magánegészségügy fenntartható üzleti modellje parázs vitákat is generált, melyek során a szakemberek a felvásárlások, a konszolidáció és az országos terjeszkedés pro és kontra érveit ütköztették, emellett szó esett a magánszereplők klinikai vizsgálatokban betöltött, egyre növekvő szerepéről is.

A jövő kihívásai nemcsak strukturális, hanem társadalmi és technológiai téren is jelentkeznek. Aradi Dániel és Bajnok Éva szakorvosok arra a súlyos problémára hívták fel a figyelmet, hogy a 2030-as évekre várhatóan ötmillió magyar felnőtt küzd majd kóros elhízással. Ez az arány óriási egészségügyi és gazdasági terhet jelent, egyben új feladatokat ró a magánellátókra is.

A rendezvény záróblokkja az adatvezérelt egészségügyre, a kórházak minősítéséhez szükséges indikátorokra, valamint a mesterséges intelligenciára fókuszált. Az új MI-eszközök rohamos terjedése jelentősen átalakítja az orvos-beteg kapcsolatot, ezért a szakemberek megosztották gyakorlati tapasztalataikat arról is, hogyan kezelik az egyre felkészültebb, magukat az internet és az okosalgoritmusok segítségével előre diagnosztizáló pácienseket.