Újabb részletek derültek ki a magyar kórházi fertőzésekről: komoly eltéréseket mutatnak az adatok a várthoz képest

Hosszú évek után szeptember elején váltak először bárki számára hozzáférhetővé a magyar kórházak intézményi szintű fertőzési adatai. Bár az egészségügyi intézményeknek korábban is jelenteniük kellett a fertőzések és járványok egy részét, az egyes kórházak mutatói sokáig nem voltak szabadon kereshetők.

A helyzet a tavaszi kormányváltás után változott meg: a Tisza-kormány májusban elrendelte az intézményi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pedig szeptemberre elkészítette az új, bárki által kereshető adatbázist. Első körben a Clostridioide difficile-fertőzések (hasi fájdalommal, hasmenéssel járó fertőzés), az egészségügyi ellátással összefüggő járványok, valamint a 2022-es európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV) eredményei kerültek fel a rendszerbe.

Korábbi cikkünkben elsősorban az éves fertőzési és járványügyi adatokat vizsgáltuk, illetve kórházanként lebontva vizsgáltuk meg a prevalenciát, most pedig a PPV részletes intézményi eredményeit vettük górcső alá. A felmérés azért különösen érdekes, mert nemcsak azt mutatja meg, hogy a vizsgálat idején az egyes kórházakban hány betegnél állt fenn egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a tényleges esetszámot összevessük az adott betegösszetétel alapján statisztikailag várható értékkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglépték! Nyilvánosságra hozták a magyar kórházak fertőzési adatait: itt a legsúlyosabb a helyzet

Csütörtök éjjel nyilvánossá váltak a magyar kórházak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatai.

A vártnál több fertőzést találtak több magyar kórházban is

Az NNGYK szerint az adatközlés egyik legfontosabb célja, hogy ne a kórházakat rangsorolják, hanem könnyebben felismerjék az anomáliákat. Hiszen ha egy intézmény adatai jelentősen eltérnek a várhatótól akár pozitív, akár negatív irányban, úgy érdemes megvizsgálni, mi állhat ennek hátterében. A kiugró értékek természetesen nem feltétlenül jelentenek problémát, hiszen akár hatékonyabb esetfelkutatás, több mintavétel eredményei is lehetnek. 

Az európai pont-prevalencia vizsgálat, vagyis a PPV adatai lehetőséget adnak rá, hogy megnézzük, mely kórházakban fordult elő több vagy kevesebb fertőzés annál, mint amennyi az ott kezelt betegek összetétele alapján várható lett volna. Az ECDC által ötévente koordinált felmérés azonban nem egy teljes év fertőzéseit számolja össze, hanem egy adott időpontban készített pillanatfelvételt ad a kórházak járványügyi helyzetéről. 

Az utolsó, az NNGYK oldalán is elérhető, 2022-es PPV kutatásban 92 aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény vett részt, ezekben a kórházakban összesen 30 196 beteget vizsgáltak. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések országos prevalenciája 5,8 százalék volt, vagyis a vizsgálat időpontjában nagyjából minden tizenhetedik bevont beteg érintett volt. Fontos azonban ismét hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy 2022 egészében a kórházi betegek 5,8 százaléka fertőződött meg, hanem a vizsgálat időpontjában, a kiválasztott betegek közül éppen ennyien voltak betegek kórházi fertőzések miatt.

Nem mindegy, milyen betegek kerülnek egy kórházba

A nyers prevalencia alapján, ahogy az NNGYK is többször jelezte, nem érdemes kórházi rangsort készíteni. Egy nagy centrumkórházban például több súlyos állapotú, idősebb vagy invazív beavatkozáson átesett beteg lehet, akiknél eleve magasabb a fertőzés kockázata.

Az NNGYK ezért a PPV-adatokhoz kockázatkiigazított mutatót is közöl. A modell több, a betegek fertőzési kockázatát befolyásoló tényezőt figyelembe véve megbecsüli, hogy az adott intézményben hány fertőzött beteg lett volna statisztikailag várható, majd ezt összeveti a ténylegesen talált esetszámmal.

Ennek egyik legfontosabb mutatója a standardizált infekciós arány, vagyis a SIR. Az 1-es érték azt jelenti, hogy pontosan annyi esetet találtak, mint amennyi várható volt. Az 1 feletti SIR több, az 1 alatti kevesebb mért esetet jelent. Önmagában azonban még ez sem elegendő: azt is vizsgálni kell, hogy az eltérés statisztikailag szignifikáns-e.

13 esetben magasabb, 17-ben alacsonyabb volt a vártnál a fertőzések száma

A most közzétett adatbázis 92 intézményi adatsorából 62 esetében a mért fertőzésszám nem tért el statisztikailag szignifikánsan a várható értéktől. Ugyanakkor 13 esetben a vártnál szignifikánsan magasabb, 17-ben pedig szignifikánsan alacsonyabb értéket állapított meg az NNGYK.

A vártnál magasabb értéket mutató intézmények között volt például a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház. A vizsgálatba 425 beteget vontak be, közülük 55-nél találtak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést, miközben a betegösszetétel alapján 22,5 eset volt várható. A mért prevalencia 12,9, a várt 5,3 százalék volt, a SIR pedig 2,44.

A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben 555 beteg közül 65 volt érintett, miközben statisztikailag 26,3 esetet vártak. A SIR 2,47 volt. A Debreceni Egyetem Klinikai Központban a nagyobb betegszám mellett is szignifikáns eltérés mutatkozott: 1425 bevont betegből 147-nél találtak fertőzést, szemben a 90,1-es várható esetszámmal. A legmagasabb SIR a Koch Róbert Kórház és Rendelőintézetnél szerepel az adatbázisban: 159 vizsgált beteg mellett 12 esetet találtak, miközben 3,8 lett volna várható. A SIR így 3,18 volt.

Van, ahol kevesebb esetet találtak a vártnál

A másik irányban is jelentős eltérések láthatók. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban például 1682 beteg közül 36-nál találtak EEÖF-et, miközben a modell 93,5 esetet várt. A mért prevalencia 2,1 százalék volt az 5,6 százalékos várható értékkel szemben, a SIR pedig 0,39.

A Bács-Kiskun Megyei Kórház kecskeméti intézményében 1046 vizsgált beteg mellett 36 fertőzött beteget azonosítottak a várt 60,6 helyett. Szignifikánsan alacsonyabb volt a vártnál az érték többek között a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban, a Szent Borbála Kórházban és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben is.

Több oka lehet az anomáliáknak

A vártnál magasabb fertőzésszám nem bizonyítja önmagában, hogy egy intézményben rosszabb az ellátás, ahogyan a vártnál alacsonyabb érték sem jelenti automatikusan azt, hogy ott jobb az infekciókontroll. A PPV során felismert esetek számát befolyásolhatja például a diagnosztikai és mintavételi gyakorlat is: ahol intenzívebben keresik a fertőzéseket, ott többet is találhatnak. Kisebb intézmények esetében pedig viszonylag kevés eset is jelentős százalékos eltérést okozhat.

A kockázatkiigazítás éppen ezért nem egy új kórházi toplista elkészítésére szolgál. Sokkal inkább arra, hogy kiszűrje azokat az intézményeket, ahol a mért érték érdemben eltér attól, ami a betegösszetétel alapján várható lenne. Ezek az eltérések jelzik, hol lehet érdemes részletesebben megvizsgálni, mi áll a számok hátterében és a következő években azon dolgozni, hogy visszaszorítsák a kórházi fertőzések számát. 

Oroszi Beatrix egy, az adatközlő rendszert bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy rövid távon a fertőzések 20–30 százalékának megelőzését tartja reális célnak. Az első években azonban akár emelkedhet is a jelentett fertőzések száma, ami nem feltétlenül romlást jelent, hanem azt, hogy a kórházak intenzívebben keresik, nagyobb arányban felismerik és következetesebben jelentik az eseteket, mint az utóbbi években.