Ólmot mutattak ki az ivóvízben a Corvinuson: ezeket az intézkedéseket vezette be az egyetem

A probléma egy vízhálózatot is érintő felújítási munka során végzett minőség-ellenőrzéskor derült ki. A főépületben tizenhat ponton vizsgálták a víz fémtartalmát, és ebből hét esetben mértek egészségügyi határértéket meghaladó ólomszennyezést. Az egyetem tájékoztatása szerint a szomszédos Sóház épületének vízminősége ugyanakkor kifogástalan.

A szennyezést a hálózatban maradt elöregedett vezetékek okozzák, és bár a rendszer 85 százalékát már korszerűsítették, a fennmaradó 15 százalék felelős a problémáért. A feltételezett forrásként azonosított irodai vízvezetékszakaszokat az egyetem már lezárta.

A vezetékes víz jelenleg kizárólag kézmosásra alkalmas. Az egyetem vezetése azonnali intézkedéseket hozott, amelyek keretében minden érintett csapnál figyelmeztető piktogramokat és feliratokat helyeztek ki. A hálózatra kötött víz- és kávéautomatákat lekapcsolták, helyettük pedig ballonos, illetve tartályos vízadagolókat helyeztek el a közösségi terekben.

Emellett vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy ólomeltávolításra alkalmas vízszűrő berendezéseket szerezzenek be. A jövőben vízkémiai szakértő bevonásával folytatják a vizsgálatokat a Corvinus összes épületében, és a folyamatos mérések eredményei alapján döntenek majd a korlátozások feloldásáról.

Az intézmény a szennyezés egészségügyi kockázataival kapcsolatban az országos tisztifőorvoshoz fordult. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) válasza szerint a mért ólomkoncentráció felnőtteknél jellemzően nem okoz azonnali tüneteket, hosszú távon azonban, egyéb tényezőkkel együtt, hozzájárulhat a magas vérnyomás vagy egyes felszívódási zavarok kialakulásához. Bár a hatóság jelezte, hogy a vérvizsgálat inkább a komolyabb, munkahelyi ólomterhelés kimutatására szolgál, és az ivóvízből származó mennyiségről nem ad érdemi információt, az egyetem továbbra is biztosítja az ingyenes szűrés lehetőségét az érintettek számára.