Alattomos fertőző betegségek terjednek Magyarországon: egyre többen betegszenek meg, ennek nagyon nem lesz jó vége

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett, 2025-re vonatkozó adatai alapján jól látszik, hogy mely fertőző betegségek okozták a legtöbb megbetegedést tavaly. A bárányhimlő továbbra is kiugróan sok megbetegedést okoz, de a bélrendszeri fertőzések is stabilan jelen vannak, a fertőző májgyulladás esetszáma pedig látványosan megugrott. Közben az élelmiszer-eredetű megbetegedések száma első ránézésre csökkent, mégis jóval többen betegedtek meg ilyen járványokban, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint 2025-ben a vizsgált fertőző betegségek közül a bárányhimlő fordult elő a legnagyobb számban Magyarországon, ebből összesen 8 548 esetet regisztráltak. Ez ugyan még mindig messze a legmagasabb esetszám a táblában szereplő betegségek között, de jelentős visszaesést jelent az előző évhez képest, amikor 11 748 bárányhimlős esetet tartottak nyilván – vagyis egyetlen év alatt 27,2 százalékkal csökkent a bejelentett megbetegedések száma.

A bárányhimlő esetében különösen látványos a szezonalitás is: a legtöbb esetet 2025 márciusában regisztrálták, akkor 1 562 megbetegedés került be a statisztikába, január és február is magas volt, majd a nyári hónapokra erősen visszaesett, augusztusban mindössze 75 esetet jelentettek.

A második leggyakoribb fertőzés 2025-ben a campylobakteriózis volt 5 246 esettel (ez 10,5%-os csökkenés 2024-hez képest). Nem sokkal maradt el ettől a szalmonellózis sem, 4 219 esettel (9,8% százalékkal kevesebb, mint 2024-ben). Mindkét baktérium tipikusan élelmiszerrel, főként nem megfelelően hőkezelt vagy szennyezett nyersanyagokkal terjed, ezért kiemelt szerepe van az élelmiszer-higiéniának. A szalmonellózisnál pont ezért nyári csúcs rajzolódik ki: 2025 júliusában volt a legtöbb eset, 658 megbetegedéssel.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan nézett ki a 2025-ös év minden betegséget tekintve, havi bontásban. Jól látszik, hogy a bárányhimlő és a vörheny klasszikus, kora tavaszi csúcsot futott, a Lyme-kór a megszokott nyári mintát követte a kullancsok aktivitásának megfelelően, a campylobakteriózis és a szalmonellózis pedig a nyári hónapokban pörgött fel igazán, miközben a májgyulladás pont fordítva viselkedett, és az év második felében volt magasabb az esetszám.

A fertőző májgyulladások esetszáma közel négyszereződött

A 2025-ös adatok egyik legfeltűnőbb eleme a legnagyobb növekedés évről-évre, ezt a Hepatitis A-nál figyelhetjük meg. Fertőző májgyulladásból 2025-ben 2 381 esetet regisztráltak, miközben 2024-ben mindössze 616-ot, ami közel négyszeres emelkedést jelent egyetlen év alatt. Még látványosabb a különbség, ha 2020-hoz viszonyítunk: akkor 256 esetet tartottak nyilván, vagyis öt év alatt több mint kilencszeresére nőtt a bejelentett fertőző májgyulladásos esetek száma. A 2025-ös havi adatok alapján az év második felében jelentek meg különösen magas értékek: októberben 327, novemberben 284, szeptemberben pedig 285 esetet regisztráltak.

A Heptatitis A már 2026-ban is többször megjelent, többek között egy idősotthonban, de májusban arról is beszámoltunk, hogy Balmazújvárosban egy egész óvodai csoportot be kellett zárni a betegség miatt. A vírus elsősorban a személyes higiénia hiányosságai miatt fertőz. Kórokozója mosdatlan kézzel, szennyezett vízzel vagy élelmiszerekkel, például alaposan meg nem mosott zöldségekkel és gyümölcsökkel terjed. A betegség különös veszélye, hogy sokszor teljesen tünetmentes marad. Így az is gyanútlanul továbbadhatja a fertőzést, aki teljesen egészségesnek érzi magát.

Kevesebb ételmérgezés, de sokkal több érintett

Az élelmiszer eredetű megbetegedésekről a KSH külön statisztikát vezet. Itt nem kórokozók, hanem járványesemények (esetek) és az azokhoz kapcsolódó megbetegedések szerepelnek. A 2025-ös adatok első ránézésre kedvezőnek tűnhetnek, hiszen az élelmiszer-eredetű esetek száma jelentősen csökkent: tavaly mindössze 66 ilyen esetet regisztráltak, szemben a 2024-es 120-szal, ami 45 százalékos visszaesés. A bontás szerint 2025-ben 26 egyedi, 22 csoportos és 18 tömeges esetet tartottak nyilván, míg egy évvel korábban 74 egyedi, 16 csoportos és 30 tömeges eset szerepelt a statisztikában.

A kép azonban árnyaltabb, hiszen ha nem az esetek számát, hanem a megbetegedésekét nézzük, láthatjuk, hogy az érintettek száma azonban meredeken nőtt. 2025-ben összesen 2 836 ember betegedett meg élelmiszertől, szemben a 2024-es 1 625 fővel, vagyis tavaly kevesebb eseményhez jóval több megbetegedés kapcsolódott.

Ennek hátterében főként a tömeges megbetegedések állnak: 2025-ben az egyedi megbetegedések száma 50, a csoportosaké 307, míg a tömeges megbetegedések 2 479 embert érintettek. Az étkeztetéssel kapcsolatos megbetegedések száma szintén jelentősen nőtt, (ez 2025-ben 2 789 főt érintett, 2024-ben pedig 1 346-at). A jó hír, hogy a kórházi kezelésre szorulók száma 161-re csökkent (2024-ben 224-en kerültek kórházba) és 2025-ben egyetlen haláleset sem történt élelmiszer-eredetű megbetegedés miatt, szemben a 2024-es két halálesettel.

A történelmi adatok elemzésénél látható, hogy 2020-ban az élelmiszer-eredetű megbetegedések száma rendkívül alacsony volt, mindössze 167 főt érintett. Ez minden bizonnyal a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal magyarázható: a bezárt éttermek, elmaradt rendezvények kevesebb alkalmat adtak a tömeges megbetegedésekre.

A gombamérgezések száma is folyamatosan csökken

A gombamérgezéssel összefüggő megbetegedések a teljes élelmiszer-eredetű statisztikán belül külön kategóriaként szerepelnek, és itt is jól látszik a hosszú távú visszaesés: míg 1995-ben még 197 gombamérgezéssel kapcsolatos esetet és 501 megbetegedést regisztráltak (ebben az évben 14-en bele is haltak a mérgezésbe), addig 2025-ben mindössze 17 eset és 27 megbetegedés szerepel a KSH adatsorában, haláleset nélkül.

A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején rendszeresen előfordultak 10 fő feletti gombamérgezéses halálesetek egy-egy évben (1998-ban 11, 1995-ben 14), ám 2010 után ez a szám szinte minden évben 0–3 közé szorult vissza.

Érdemes kiemelni 2024-et, amikor a gombamérgezéses esetek (65) és megbetegedések (114) száma a legmagasabb volt 2010 óta, két halálesettel. Ehhez képest 2025 ismét visszaesést hozott, ami arra utal, hogy a 2024-es hullám inkább egyszeri kiugrás, mintsem tartós trendváltás volt.