Ilyen nincs: több százezres büntetés vár ezekre a beteg magyarokra

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó adatigénylése alapján átlagosan több mint 250 ezer forint bűnügyi költséget kell fizetniük azoknak a drogfogyasztóknak, akik sikeresen teljesítik az elterelést. A jogvédő szervezet adatai szerint évente 2000-2600 sikeres elterelés történik Magyarországon.

Az adatok egyértelmű tendenciát mutatnak: míg 2019-ben az esetek mindössze 20 százalékában hárították át a bűnügyi költségeket az eltereltekre, addig 2023-ra ez az arány már meghaladta a 60 százalékot. A budapesti ügyészségek különösen szigorúak: 2022-ben az esetek 77, 2023-ban 79, 2024-ben pedig 72 százalékában a teljes bűnügyi költséget megfizettették a drogfogyasztókkal - közölte a Telex.

Az elterelés intézménye eredetileg a csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása miatt eljárás alá vont személyeknek biztosít lehetőséget a büntetőeljárás elkerülésére. A Magyarországon elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közel 80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

A 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási törvény azonban lehetővé tette, hogy az ügyészség részben vagy teljes egészében áthárítsa a nyomozás költségeit azokra is, akik egyébként sikeresen teljesítették a hat hónapos elterelést. A bűnügyi költségek a lefoglalt anyagok laborvizsgálatából, szakértői díjakból és költségátalányból tevődnek össze.

A TASZ adatgyűjtése extrém eseteket is feltárt: a fonyódi ügyészség 2023-ban 1,49 millió, a békéscsabai ügyészség pedig 1,58 millió forintos bűnügyi költséget hárított át egy-egy eltereltre. A Nagykátai Járási Ügyészség egy ügyben 5 millió forint feletti összeget szabott ki. Az eltereltek összességében évente több százmillió forintot fizetnek be az államnak.

A konkrét számok azt mutatják, hogy 2022-ben a becsült összköltség 485 millió forint volt, átlagosan 234 ezer forint ügyenként. 2023-ban 439,86 millió forintra rúgott a kiszabott bűnügyi költségek összértéke, átlagosan 327,77 ezer forinttal terhelve az elterelteket. 2024-ben az áthárított költségek összértéke elérte az 519,91 millió forintot, amiből az elengedések és mérséklések után ténylegesen 386,10 milliót kellett kifizetniük a drogfogyasztóknak. Az egy ügyre jutó átlagos költség 182,72 ezer forint volt.

A TASZ álláspontja szerint az akár több százezer forintos költségek áthárítása ellentétes az elterelés eredeti céljával. Paradox módon előfordulhat, hogy az áthárított nyomozási költség meghaladja a büntetőeljárás végén korábban jellemzően kiszabott 100-150 ezer forintos pénzbüntetést.

A jogvédő szervezet öt éve követi nyomon a gyakorlatot, és dr. Móró Levente adatelemző segítségével feldolgozta a Fővárosi Főügyészség alá tartozó 12 kerületi ügyészségtől és a 19 vármegyei főügyészség alá tartozó 105 járási ügyészségtől kapott adatokat. Létrehoztak egy bűnügyiköltség-kalkulátort is, amely segít megbecsülni a várható költségeket.

Az adatok jelentős területi különbségeket mutatnak. 2022-ben például a miskolci és a debreceni járási ügyészségen egyetlen esetben sem fizettették ki a bűnügyi költségeket, míg a XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségen minden ügyben ilyen döntés született. A fővárosi és vidéki gyakorlat közötti különbség markáns: 2023-ban a vidéki ügyészségek az ügyek 29 százalékában engedték el a költségeket, míg Budapesten ez az arány az 1 százalékot sem érte el.

Figyelemre méltó, hogy nagyon kevesen kérik a bűnügyi költségek mérséklését vagy elengedését, holott erre lehetőség van. 2022-ben mindössze az ügyek 6 százalékában, 2023-ban és 2024-ben is csak 8 százalékában nyújtottak be ilyen kérelmet, annak ellenére, hogy a mozgáskorlátozottság, munkanélküliség, rossz szociális helyzet vagy családfenntartói szerep mentesítő tényező lehet.

A 2024 júniusában életbe lépett új drogtörvény további változásokat hozott. Az elterelés feltételei szigorodtak: csak az vehet részt benne, aki elmondja a hatóságoknak, kitől és milyen körülmények között szerezte a kábítószert. Emellett az új pszichoaktív szerek (dizájnerdrogok) használata is bűncselekménynek minősül, így ezek fogyasztói is jogosultak elterelésre, ami egyben azt is jelenti, hogy velük is kifizettethetik a bűnügyi költségeket.

A TASZ előrejelzése szerint a szigorúbb büntetőpolitika következtében várhatóan csökkenni fognak a bűnügyi költség mérséklésére és elengedésére hozott méltányossági döntések, miközben 2025-ben valószínűleg lényegesen több bűneset szerepel majd a statisztikában az új drogtörvény miatt.