Ez már nem sci-fi: előre tudhatod, milyen lesz az egészséged a jövőben – így működik a dolog

A Delphi-2M nevű technológia megtanulta felismerni az emberek orvosi nyilvántartásaiban rejlő mintázatokat, és ezek alapján képes kiszámítani több mint 1000 betegség kockázatát. A kutatók szerint ez olyan, mint egy időjárás-előrejelzés, amely 70%-os eséllyel jósolja az esőt – csak éppen az emberi egészségre vonatkozóan.

A modell célja, hogy azonosítsa a magas kockázatú pácienseket a betegségek megelőzése érdekében, valamint segítsen a kórházaknak előre látni a várható betegforgalmat akár évekkel korábban.

A Delphi-2M a ChatGPT-hez hasonló technológiát használ. Míg a chatbotok a nyelvi mintázatokat tanulják meg, hogy megjósolják a szavak sorrendjét egy mondatban, addig ez a modell anonim orvosi adatokból tanul, hogy előrejelezze, mi következik és mikor.

A rendszer nem pontos dátumokat jósol meg, hanem 1231 különböző betegség valószínűségét becsüli meg. Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium ideiglenes ügyvezető igazgatója szerint ez az első alkalom, hogy egyszerre minden betegségre képesek ilyen előrejelzést adni.

Az AI modellt kezdetben a UK Biobank kutatási projekt keretében gyűjtött anonim brit adatok alapján fejlesztették ki, több mint 400 000 ember kórházi felvételeit, háziorvosi nyilvántartásait és életmódbeli szokásait felhasználva. Ezután a modellt tesztelték más Biobank-résztvevők adataival, majd 1,9 millió dán ember orvosi nyilvántartásával.

A modell különösen jól teljesít olyan betegségek előrejelzésében, mint a 2-es típusú cukorbetegség, szívroham és szepszis, amelyeknek egyértelmű betegségprogressziójuk van, szemben a véletlenszerűbb eseményekkel, mint például a fertőzések.

Bár az AI eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, a terv az, hogy a magas kockázatú páciensek azonosítására használják, amíg még van lehetőség a korai beavatkozásra és a betegség megelőzésére. Ez magában foglalhatja gyógyszerek felírását vagy specifikus életmódbeli tanácsokat.

A mesterséges intelligencia segíthet a betegségszűrési programok kialakításában és egy adott terület egészségügyi nyilvántartásainak elemzésében is, hogy előre jelezzék a várható igényeket – például, hogy hány szívroham lesz Norwichban 2030-ban.

Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai AI-részlegének vezetője szerint ez egy új módszer kezdete az emberi egészség és a betegségprogresszió megértésében.

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett AI modellt még finomítani és tesztelni kell, mielőtt klinikailag alkalmaznák. Potenciális torzítások is előfordulhatnak, mivel főként 40-70 év közötti emberek adataiból építették fel, nem a teljes népességből.

A modellt jelenleg továbbfejlesztik, hogy figyelembe vegye a képalkotó eljárásokat, genetikát és vérvizsgálati eredményeket is. Birney professzor szerint a technológia hasonló utat járhat be, mint a genomika az egészségügyben, ahol egy évtizedbe telt, mire a tudományos eredményekből rutinszerű egészségügyi alkalmazás lett.