Veszélyes járvány jelent meg újra Magyarországon: így terjed, erre kell figyelni

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerdai közleménye szerint Magyarországon egy évtized után ismét kéknyelv-betegség kitörést regisztráltak. A Reuters hírügynökség beszámolója alapján a járványt az ország délnyugati részén, Somogy megyében észlelték, ahol egy 303 egyedből álló állományban 15 szarvasmarhánál mutatták ki a fertőzést.

"A kéknyelv-betegség előző magyarországi kitörését legutóbb 2015 decemberében jegyezték fel" - közölte a párizsi székhelyű WOAH a magyar hatóságoktól kapott információkra hivatkozva.

A kéknyelv-betegség (Bluetongue) egy rovarok által terjesztett vírusos megbetegedés, amely elsősorban a kérődző állatokat - juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket - érinti. A kórokozót Culicoides szúnyogok (törpeszúnyogok) terjesztik, közvetlen állatok közötti kontaktussal nem adódik át. Bár az emberre nem jelent veszélyt, a juhokban súlyos megbetegedést és elhullást okozhat, míg szarvasmarhákban általában enyhébb lefolyású vagy tünetmentes a fertőzés.

A vírusnak több mint húsz szerotípusa ismert, és az egyik ellen kialakult immunitás nem nyújt védelmet a többi ellen. Ezért a védekezés leghatékonyabb módja a célzott, szerotípus-specifikus vakcinázás és a vektorok elleni védelem.

Az elmúlt időszakban Európában több szerotípus is jelen volt: északnyugaton a BTV-3, míg Dél- és Közép-Európában a BTV-8 és BTV-4 dominált. 2024 őszén Hollandiában azonosították először a BTV-12 szerotípust. Az első uniós engedélyezésű BTV-3 elleni vakcinák 2025 februárjában kerültek forgalomba, bár egyes tagállamok már 2024-től vészhelyzeti engedéllyel használták ezeket.

A Magyarországgal szomszédos országokban is megjelent a betegség: Ausztriában 2024 szeptemberében regisztrálták az első BTV-3 esetet, Szlovéniában 2025 februárjában a BTV-4, majd júliusban a BTV-8 szerotípust azonosították. Horvátországban 2025 nyarán igazolták a BTV-8 jelenlétét, míg Szerbiában 2025 júliusában két juhállományban erősítették meg a kéknyelv-betegséget.

Németországban 2024 tavaszától tömegesen jelentkeztek BTV-3 kitörések, ami a vakcinák sürgősségi engedélyezéséhez vezetett. Franciaország 2024 augusztusától jelentősen növelte vakcina-készleteit a terjedés fékezése érdekében.

Magyarország 2025 nyaráig kéknyelv-mentes státuszban volt, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az importból érkező állatok és a szomszédos országok esetei miatt frissítette az állatmozgatási feltételeket. Július 8-tól bizonyos feltételek mellett - például teljes oltottság és indulás előtti negatív PCR-teszt esetén - engedélyezi a fogékony fajok beszállítását a korlátozás alá eső területekről is.