Két halálos kór is közelít Magyarország felé: szúnyog, marha, ember mind célpont lehet

Két, emberre is veszélyes betegség ütötte fel a fejét Magyarország közelében – figyelmeztetett Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban. Olaszországban a nyugat-nílusi vírus (WNV) okozta fertőzésben hunyt el egy idős asszony, míg Horvátországban a lépfene végzett több szarvasmarhával. A szakember szerint bár mindkét kór ritkán veszélyes emberre, halálos következményekkel is járhat.

Olaszországban egy 82 éves nő vesztette életét a nyugat-nílusi láz miatt. A beteg a Rómához közeli Nerolában élt, és magas lázzal került kórházba. Róma térségében további hat fertőzöttet regisztráltak, köztük két ember kritikus állapot van. A hatóságok válságkezelő munkacsoportot állítottak fel.

Rusvai Miklós elmondta: a nyugat-nílusi vírus már egész Európában jelen van, Magyarországon is minden évben megjelenik – igaz, az esetek többsége enyhe lefolyású vagy tünetmentes. A komolyabb megbetegedéseket az úgynevezett „neuroinvazív” vírustörzsek okozzák, amelyek agyvelőgyulladáshoz, súlyos neurológiai tünetekhez, ritka esetben halálhoz is vezethetnek. Hazánkban eddig csupán egyetlen halálesetet jegyeztek fel, 2022-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Most közölte az NNGYK: maláriás és dengue-lázas betegeket regisztráltak itthon, így terjed a kór

A fertőzés tünetei között szerepel a magas láz, levertség, erős ízületi és végtagfájdalom is.

A vírus kizárólag szúnyogok közvetítésével terjed, így szezonális jellegű: jellemzően július közepétől november közepéig fertőz. Emberről emberre nem adható tovább, mert az ember „biológiai zsákutcának” számít – magyarázta Rusvai. A fertőzés természetes forrásai a különféle madárfajok, tőlük kerül a vírus a szúnyogok szervezetébe, majd az emberekbe. A szakember hangsúlyozta a szúnyoggyérítés fontosságát, hiszen a védekezés nemcsak kényelmi, hanem járványvédelmi kérdés is.

Horvátországban eközben lépfene ütötte fel a fejét, amely a Split-Dalmát és a Šibenik-Knin megyékben több szarvasmarha hirtelen elhullását okozta. A hatóságok korlátozó zónákat jelöltek ki, és elkezdték az állatok oltását. A Horvát Állatorvosi Intézet megerősítette, hogy Vrlika térségében és Maovica közelében is pozitív mintákat azonosítottak.

A lépfene – latin nevén Bacillus anthracis – rendkívül ellenálló baktérium, amely évtizedekig életképes maradhat a talajban. A legérzékenyebbek a kérődzők, főként a szarvasmarha és a juh. Az ember kevésbé fogékony, de a fertőzés – főként a ritkán előforduló tüdőlépfene – halálos kimenetelű is lehet.

Rusvai Miklós kiemelte: az emberi fertőzés leginkább sebfertőzéssel vagy fertőzött állatokkal való közvetlen kontaktussal – például vágóhidakon vagy bőr- és szőrfeldolgozókban – történik. A tüdőlépfene súlyosabb, ám szerencsére nagyon ritka. A betegség hátterében gyakran egy régen elhullott, korábban fertőzött állat maradványai állnak, például egy árvíz után a földből kimosott tetem.

A szakértő szerint az állati járványok kontrollja, valamint az emberek megfelelő tájékoztatása és védelme kulcsfontosságú a hasonló esetek megelőzésében.