Halálós kór terjed a Balatonnál: elég egy koszos gyümölcsöt megenni, többen már meghaltak

A Siófok-Sóstó belterületén zajló ragadozó-kilövések nem indokolatlanok: a vadásztársaság szakemberei a vörös rókák és aranysakálok populációját ritkítják, mivel ezek az állatok az emberre is veszélyes, halálos betegséget terjesztenek. A mindössze 2-4 milliméteres galandféreg már több halálesetet is okozott a régióban.

A lap információi szerint néhány évvel ezelőtt Kaposváron két ember vesztette életét a betegség következtében. Somogy vármegye egyes területei az ország legfertőzöttebb régiói közé tartoznak. Magyarországon eddig 45 esetben diagnosztizáltak alveoláris echnicoccosis-t, amely a vörös rókák által terjesztett humán galandférgességet jelent. Az érintettek közül 29-en az elmúlt öt évben kerültek az ellátórendszerbe, négyen pedig elhunytak.

A MATE Kaposvári Campus "Egy Egészség" Munkacsoportjának tanulmánya szerint Külső-Somogy Balatonhoz közeli területe és a Drávasík járványtani forrópontnak számít, ahol a ragadozók echinococcus-fertőzöttsége jelentősen meghaladja a Dél-Dunántúlra jellemző átlagot. A kutatók az emberi parazitás megbetegedések hátterében álló természeti környezetben megfigyelhető járványtani folyamatokat vizsgálták a régióban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A rejtélyes X-betegségről vallott Kemenesi Gábor: itt rejtőzik a sötétben, bármikor kitörhet a rettegett kór

A Covid–19 világjárványa alaposan átrajzolta a kollektív biztonságérzetünket – nemcsak egészségügyi, de társadalmi és gazdasági szempontból is.

"Nincs helye se a rókának, se a sakálnak lakott területen. Az alveoláris echnicoccosis egy élet végéig tartó, gyógyíthatatlan betegség, amely előbb vagy utóbb halálhoz vezet. Nagyjából 25–30 éve jelent meg Magyarországon északról, a Duna-Ipoly felől" – nyilatkozta a lapnak dr. Sugár László István, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának professor emeritusa, aki a vadon élő állatfajok betegségeivel foglalkozik. Hozzátette, hogy a rókák és az aranysakálok egyaránt veszélyesek, mivel fertőzött pocokféléket fogyasztanak, így hordozóivá válnak a kórokozónak.

"Elvileg megvan az esélye, hogy valaki erdei gombaszedés közben, vagy akár a saját kertjében fertőződik meg – például mosatlan gombával, szamócával vagy más terménnyel. A peték a növény felületén megtapadva jutnak a szervezetbe, és ott májelváltozást okoznak, amit sokszor csak későn vesznek észre" – mondta a professzor.

A betegség terjedési mechanizmusa összetett. A parazita végleges gazdái a kutyafélék, köztük a róka, az aranysakál vagy a házi kutya. Ezekben az állatokban a vékonybélben élnek a kifejlett férgek, amelyek petéi a bélsárral kerülnek a környezetbe. A peték ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben.

"Fagytűrőek, a telet átvészelik, viszont a 20 fok fölötti hőmérsékleten csak egy-két napig élnek a peték, ha kikerülnek az ürülékkel." – magyarázta dr. Sugár László István. A fejlődési ciklushoz köztigazdára is szükség van, amely szerepet a pockok töltik be. Az ember a petékkel szennyezett mosatlan zöldségek, gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhet meg, ami a májban rosszindulatú daganatra emlékeztető elváltozást okoz, és kezelés nélkül halálhoz vezet.

A kutatás kimutatta, hogy az aranysakál és a vörös róka együttes jelenléte fokozza a járványtani kockázatot, mivel a két faj eltérő módon, egymást kiegészítve szennyezi a környezetet petékkel. "A róka és a sakál esetében is bizonyított, hogy a süldők, vagyis az egy évnél fiatalabb egyedek közt fordul elő a legnagyobb arányban" – emelte ki a professzor.

A szakemberek azt is megfigyelték, hogy "az emberközeli példányok sokkal több, bélben élő parazitát hordoznak, és nagyobb valószínűséggel fordul elő bennük az Echinococcus multilocularis galandféreg."