Végveszélyben a magyarok jövője? Aggasztó adatok láttak napvilágot a születésszámokról

Demográfiai mélyütésnek is nevezhetők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a napokban közzétett, 2024-re vonatkozó előzetes adatok. Magyarországon tavaly mindössze 77 500 gyermek született, ami a legalacsonyabb szám 1949 óta, amióta évente vezetik a statisztikát. Februárban pedig havi szinten is történelmi mélypontra süllyedt a születésszám.

A nemek szerinti megoszlás követi a globális tendenciát: 40 100 fiú és 37 400 lány született 2024-ben. A fiúgyermekek magasabb aránya - idehaza jellemzően 2-3 ezres különbséggel - evolúciós okokkal magyarázható, mivel körükben nagyobb a korai halálozás valószínűsége, így a természet ezt a különbséget a nemek felnőttkori arányának kiegyenlítésére alakította ki.

Különösen aggasztó adat, hogy a nők átlagos életkora az első gyermek születésekor már 29,43 év volt tavaly, ami a 2023-as 29,24 évhez képest is közel kéttizedes emelkedést jelent. Összehasonlításként: az 1980-as, 1990-es években még átlagosan 23 éves koruk körül vállaltak először gyermeket a magyar nők.

A nők átlagos szülési életkora - nem csak az elsőszülött gyermekeket figyelembe véve - 30,62 évre emelkedett, ami szintén új csúcsot jelent a statisztika kezdete óta. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a későbbi gyermekvállalás jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy nőnek két vagy három gyermeke szülessen, ami a társadalom fenntartásához szükséges lenne.

A termékenységi arányszám, amely azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett, 2024-ben 1,38-ra esett vissza az egy évvel korábbi 1,51-ről. Ilyen alacsony értéket legutóbb 2013-ban mértek, amikor 1,34 volt ez a mutató. A népességszám fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszámtól jelenleg rendkívül távol áll Magyarország, ami hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.