Figyelem, változott a BTK: simán le is csukhatnak egy ilyen komment miatt

A Pénzcentrum úgy tudja, hogy a kommentekért viselt felelősség körében az első fontos döntés a Delfi kontra Észtország ügyben született, Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé úgy került az ügy, hogy az észt bíróságok megállapították a Delfi hírportál felelősségét az általa közzétett tartalomhoz fűzött durva hangú kommentekért. A cikk egy komptársaságról szólt, a kommentek célkeresztjében a társaság tulajdonosa állt. A bíróság szerint a Delfi-nek többet kellett volna tennie gyűlöletkeltő, erőszakra felszólító kommentek ellen.

Baracsi Katalin, internetjogász a Pénzcentrumnak elmondta: az ügy jelentősége abban áll, hogy megmutatta a tartalomszolgáltatók nem bújhatnak ki teljesen a felelősség alól, ha tudomásuk van a jogsértő tartalmakról, és nem tesznek lépéseket azok eltávolítására. Az objektív felelősség alkalmazása a gyakorlatban nem történt meg, mert a bíróság hangsúlyozta az arányosságot és a körülmények figyelembevételét. Az objektív felelősség elve túlzott terhet róna a tartalomszolgáltatókra, különösen a kisebb szereplőkre. Ehelyett a tudomásra jutás utáni felelősség elve biztosítja az egyensúlyt a szólásszabadság és a jogsértések megakadályozása között.

A tartalomszolgáltatók felelőssége az Európai Unió E-kereskedelmi irányelvei szerint korlátozott, amennyiben csak tárhely-szolgáltatást végeznek, és a jogsértő tartalmakat eltávolítják az értesítési-eltávolítási eljárás keretében. Az új magyar szabályozás ezzel szemben a szolgáltatók aktívabb szerepvállalását írja elő. Az anonim kommentelők azonosítása szigorúan adatvédelmi kérdéseket vet fel. Az IP-címek alapján történő azonosítás csak bírói engedéllyel végezhető. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elsősorban a platformok szabályzatait ellenőrzi majd, míg az egyedi esetek kezelésében a rendvédelmi szerveknek, elsődlegesen a rendőrségnek lesz meghatározó szerepe.

Kulcsfontosságú lesz a szemantikai értelmezés

A kommentekért való felelősség megítélésének irányadó szempontjai:

1. A kommentek tartalma és kontextusa
2. A kommentelők felelőssége
3. A honlapok és a sértett felek intézkedései
4. A sértettek érdekei 

A jogsértő tartalom megítélésénél kulcsfontosságú a szöveg szemantikai értelmezése, valamint annak vizsgálata, hogy a komment valóban halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki – húzta alá Baracsi Katalin.

A nyelvész szakértők szerepe, szakértelme kiemelt jelentőségű lesz. Egy könnyen átlátható, rövid idő alatt érvényesíthető értesítési-eltávolítási eljárás beépítése a magyar jogrendszerbe kulcsfontosságú. Ez lehetővé teszi a sértettek számára, hogy gyors jogorvoslatot kapjanak. A gyakorlati megvalósítás akkor lesz hatékony, ha egyensúlyt alakít ki a szólásszabadság védelme és a személyiségi jogok védelme között, ami már a korábbi joggyakorlatok alapján se egyszerű.

A bíróságok előtt és/vagy internetes hozzászólások esetében is sokszor a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoznak az elkövetők, hogy ők csak ezt gyakorolták. Ennek azonban az emberi méltóság, a másik ember iránti tisztelete a határa, amiről nem szabad elfeledkezni. Az internetjogász biztos abban, hogy bár hazánk nem precedens jog alapján ítélkezik, az első, jogerős ítélet meghatározó lesz a többi döntés kialakításában is.

Ami büntetendő, és ami nem

A szakember kiemelte: az erőszakos cselekményekre buzdítás fogalma valóban tág értelmezési lehetőséget biztosít. A bűncselekmény megállapításához a kontextus és a szándék elemzése elengedhetetlen. A jogszabály magyarázata úgy fogalmaz, hogy nem tartozik a büntetendő cselekmények közé, ha valaki ezt zárt csoportban teszi (itt, már a meglévő személyiségi jogi jogsértés érvényesíthető), vagy csak lájkol egy ilyen tartalmú bejegyzést.

Változik a helyzet, ha valaki a zárt csoport tartalmát nyilvánossá teszi, vagy az eredeti kommentet tovább osztja, ilyenkor már megvalósul az internetes agresszió. A kivételek - ismeretterjesztés, művészet, oktatás, tájékoztatás - pontos körül határolása fontos, különben túlzott korlátozást jelenthet a véleménynyilvánítás szabadságára nézve. Ez a gyakorlatban elkerülhetetlenül szemantikai vitákhoz vezethet, amelyeket ismételten a bírósági joggyakorlat tisztázhat.

Ez lesz a Médiatanács és a NMHH feladata

A médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításával a Médiatanács új feladatokat kapott, mert a hozzászólások kezelésére vonatkozó szabályzatokat február 28-ig kell közzétenni. Egy ilyen szabályzat megalkotásához, egy hatékony, mindenki számára átlátható működéshez a következő szempontok nélkülözhetetlenek lesznek.

Moderációs mechanizmusok követelményei, amely meghatározzák, hogyan kell szűrni és kezelni a kommenteket. Az értesítési-eltávolítási eljárás szabályaiban világossá kell tenni az eltávolítási kérelmek fogadásának, kezelésének és az eltávolítás határidejének módját és idejét. Az érintettek számára elérhető panaszkezelési folyamatot egyszerűvé és átláthatóvá kell tenni.

A platformok kötelesek lennének éves jelentéseket közzétenni a moderációs tevékenységükről, amely az edukatív cél mellett a magyarországi kommentkultúra alakulását is jól szemléltetné. Új kutatási területek nyílnának meg, a meglévők friss adatokkal rendelkeznének és ezek az információk további lehetőségeket adnának a jogszabályi környezet finomhangolására – hangsúlyozta végezetül Baracsi Katalin.