Kiderült, milyen rákja lehet Katalin hercegnének: ezért kellett megműteni Vilmos herceg feleségét

Pénteken Katalin hercegné, Vilmos walesi herceg felesége bejelentette, hogy rákkal diagnosztizálták, kemoterápiás kezelést kap. Azt a királyi család azóta sem közölte, hogy milyen daganatról van szó.

A hercegné betegsége kapcsán a közösségi oldalakról ismert dr. Kulja András, sebész rezidens legújabb videójában arról beszélt, annyit tudni, hogy egy előre tervezett nagy hasi műtéten esett át, amelyet követően 13 napig tartózkodott a kórházban.

Ez azt jelenti, hogy az elváltozást már korábban felfedezték, és az alapján tűzték ki az időpontot, nem sürgős beavatkozásról volt szó, és a 13 napos bent tartózkodás azért általában nagyobb kiterjesztett műtétekre jellemző. Ezek alapján leginkább máj, hasnyálmirigy, gyomor vagy bélmegnyitása, esetleg részleges eltávolítással járó műtétek jönnek szóba, esetleg kiterjesztett húgyúti vagy nőgyógyászati műtétek

- magyarázta az orvos, aki szerint Katalin azonban azt is elmondta, hogy az elváltozást kezdetben jóindulatúnak vélték, és csak a műtét utáni szövettanból derült ki, hogy rosszindulatú daganatról van szó, és kemoterápiára is kell járnia.

Mint a szakember kifejtette, ez arra enged következtetni, hogy a képalkotók alapján nem merült fel, hogy rosszindulatú elváltozásról lenne szó, és emiatt vagy nem történt szövettani mintavétel, vagy pedig az elváltozás helyzetéből adódóan nem volt lehetőség biztonságos mintavételre. Ez pedig azt jelenti, hogy kevéssé valószínű, hogy máj, hasnyálmirigy, vastagbél, vese vagy petefészek daganatról lenne szó, hiszen ezekből a szervekből általában vagy bőrön keresztül, ultrahanggal vezérelt tű segítségével, vagy pedig endoszkópos úton mintát lehet venni.

Viszont a vékonybeleket vagy azok környékét érintő daganatoknál gyakran fordulnak elő olyan típusok, amelyek jóindulatúnak tűnhetnek, illetve olyan területről van szó, ahonnan nem igazán lehet, vagy csak ritkán lehet biztonsággal mintát venni

- fogalmazott. Ezeknek a kritériumoknak viszont már csak nagyon kevés daganattípus felel meg az orvos szerint.

• Az egyik a gasztrointesztinális tumor, amely leginkább az emésztőrendszer felső szakaszának falából indul ki, érintheti a gyomrot vagy a vékonybeleket, viszonylag sokáig tünetmentes lehet, és nagyméretűre megnőhet, el lehet távolítani, de akár az eltávolítást követő huszadik évben is adhat áttétet.
• A második a Leiunia szarkóma, amely a bélfalban található sima izmokból indulhat ki, illetve a méhből is kiindulhat, és összekeverhetik a miómával.
• A harmadik a neuroendokrin tumor, amelynek jellegzetessége, hogy különböző hormonokat termel, így testi tüneteket is okoz, emiatt a tünetekből már lehet következtetni a típusára.
• A negyedik a desmai tumor, amely a kötőszövetekből indulhat ki, viszonylag ritka.
• Az ötödik pedig a limfóma, amely a hasüregben található, nyirokszervekből, nyirokcsomókból indulhat ki és elhelyezkedhet olyan helyen, ahol esetleg nem lehet mintát venni belőle.

Viszont fontos, hogy ezek mind csak feltételezések, pontos diagnózis csak a beteg kikérdezésével, a beteg vizsgálatával, képalkotó és a szövettani vizsgálatok eredményének ismeretében lehet felállítani

- szögezte le Dr. Kujla András.