Drámai a helyzet: minden 8. magyar halálát ez okozza - minden egy irányba mutat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) becslése szerint évente minden nyolcadik halálesetért a környezetszennyezés különböző formái felelősek az Európai Unióban. A levegő- és vízszennyezés, valamint a talaj állapotromlása mellett a hosszabb és gyakoribb aszályok, hőhullámok és más szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a változó éghajlathoz kapcsolódó betegségek terjedése is jelentős veszélyt jelentenek az emberi egészségre.

Európának súlyos klímaeseményekkel kellett megküzdenie az elmúlt időszakban és ennek még nincs vége. Muszáj ezekkel a komoly kihívásokkal szembenéznünk. A legfontosabb célunk, hogy a környezetszennyezés és a környezet állapotának romlását, a klímaváltozás hatásait mérsékeljük. A helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepük van a fenntartható közlekedési modellek előmozdításában, a városi szennyezési források kezelésében vagy a természetes élőhelyeket megőrző zöld területek létrehozásában. Ezekkel enyhíthetik az éghajlatváltozás, a szennyezés és a környezetromlás emberi egészségre gyakorolt hatását. Elkerülhetetlen az eddigieknél szorosabb együttműködés, ami épp úgy fontos az egészségügyben, a várostervezésben, a reziliens egészségügyi rendszereket biztosítsában, valamint az ivóvízhez és a megfelelő táplálkozáshoz való hozzáférés garantálásában, vagy épp a közlekedési kultúrában. Mindehhez azonban komoly beruházásokra van szükség, például a tiszta energia tekintetében. Ezért a nekik nyújtott támogatás növelésével meg kell erősíteni kompetenciáikat, finanszírozásukat és cselekvőképességüket

– hangsúlyozta Juan Manuel Moreno Bonilla, a véleménytervezet összeállítója a plenáris ülésen.

Számos betegség elterjedése vagy kitörése fenyeget

De mit is takar az európai zöld megállapodás és az egészségügy kapcsolatát tárgyaló ajánlás, amit mi is kézhez kaptunk? Íme a pontjai:

• Felhívja a figyelmet, hogy a hőhullámok időtartamának növekedésére vonatkozó előrejelzésekre, miszerint az ilyen napok száma minden európai régióban legalább megduplázódik, sok helyen pedig drasztikusan megnő. Ez a jelenség nemcsak a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedések okozta halálozásokhoz járul hozzá, hanem az olyan állapotok gyakoribb előfordulásához is, mint a hőkimerültség, a hányinger, a szédülés és a gyengeség, melyek hőgutához és esetleges szervi elégtelenséghez vezethetnek.
• Átfogó stratégiákat sürget az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó – köztük a vektorok által, illetve a víz útján terjedő – betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében, hangsúlyozva az egészségügyi rendszerek fejlesztésére és megszervezésére vonatkozó régióspecifikus értékelések fontosságát. Ezeknek az értékeléseknek az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó, olyan konkrét intézkedésekkel kell foglalkozniuk, amelyek e régiók és az ott lakók sajátos körülményeiből indulnak ki.
• Figyelmeztet arra, hogy a hőmérséklet fokozatos emelkedése más káros hatásokkal is járhat, mint például a tengerszint emelkedése és a víztartó rétegek elszikesedése, vagy a kórokozóvektorok által (dengue-láz, Zika-vírus által okozott megbetegedés vagy malária) vagy a víz által (Vibrio baktérium) terjesztett számos betegség elterjedése vagy kitörése, mivel az éghajlati körülmények egyre ideálisabbak a kórokozók elszaporodásához, és a fertőzések terjedéséhez megfelelő időszak hossza is fokozódik.
• Rámutat továbbá arra, hogy az élelmiszerek egyre magasabb hőmérsékletnek való kitettsége hozzájárulhat az olyan élelmiszer-eredetű humán betegségek elterjedéséhez, mint például a salmonellosis, a cryptosporidiosis és a campylobacteriosis.
• Kiemeli a szélsőséges időjárási jelenségek – például heves esőzések, szelek és árvizek – emberi egészségre gyakorolt számos közvetlen és közvetett hatását. Amellett, hogy halált és közvetlen testi sérülést okoznak, otthonokat, tulajdonokat és közösségeket tesznek tönkre, ami jelentős hatást gyakorol az emberek mentális egészségére és jóllétére poszttraumás stressz-zavar (PTSD), szorongás és depressziós rendellenességek formájában.
• Különösen aggasztónak tartja a csapadékeloszlás változásait, amelyek hosszabb, gyakoribb és intenzívebb aszályokat eredményeznek, különösen a dél-európai régiókban. Az ilyen időszakok nemcsak a vízellátást és a vízkészlet-gazdálkodást veszélyeztetik – korlátozva az ivóvízhez való hozzáférést (ami veszélyezteti a higiéniát és növeli a víz által terjedő betegségek, például a hasmenés és a kolera kockázatát) –, hanem bizonyos élelmiszerek áremelkedése vagy hiánya következtében az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot is fenyegetik, közvetetten pedig negatív hatást gyakorolhatnak a gazdaságra és a foglalkoztatásra, ami jelentős mértékben kihat az egészségre.

Az összeállított dokumentum ezek mellett emlékeztet arra, hogy a hőmérséklet fokozatos emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése gazdasági veszteségekkel és a tűzesetek kockázatának növekedésével jár, ami a talajpusztulás fokozódásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. A fő környezeti kockázati tényező a levegőminőség romlása: Európában évente több mint 300 ezer korai elhalálozás következik be szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek, továbbá légúti allergiák és az azokhoz kapcsolódó betegségek számának növekedése miatt.

A magas szén-dioxid-szintnek a mezőgazdasági termények tápértékére gyakorolt hatása által okozott élelmezési és táplálkozási hiányosságok szintén aggodalomra adnak okot. Ne feledjük a szőlészeti ágazatot és a már amúgy is nehézségekkel küzdő mezőgazdasági termelőket: a mostoha éghajlati körülmények – például az aszály és az erdőtüzek – Európa-szerte pusztító hatást gyakorolnak rájuk, akiknek az inputanyagok, például a műtrágya és a víz árának emelkedése miatt növekedtek a termelési költségeik. A szakdokumentum figyelmeztet arra, hogy a vízkészletek szennyeződése a vízben terjedő különféle betegségek, például a hasmenés, a kolera és a vérhas fokozott elterjedésének veszélyét jelenti.

Utópia a méreganyagoktól mentes környezet megteremtése?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint évente minden nyolcadik halálesetet a környezetszennyezés valamilyen formája okozza az Európai Unióban: a szív- és érrendszeri megbetegedések 18 százaléka, a rákos megbetegedéseknek pedig a 10 százaléka összefügg a környezetkárosodással, míg évente mintegy 238 ezer korai halálozás következik be a káros részecskéknek való krónikus kitettség miatt, ami 2040-re vezető halálok lehet.

A Régiók Bizottsága szerint az európai zöld megállapodás lehet az emberi egészséget fenyegető veszélyek kezelésének egyik hathatós eszköze. Épp ezért sürgeti, hogy az Európai Éghajlat-változási Törvény (European Climate Law) és a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó „Irány az 55%!” (Fit for 55) intézkedéscsomag végrehajtásának felgyorsításával kezeljék ezeket az egészségügyi veszélyeket.

A plenáris ülésen sürgették a levegőminőségi irányelv 2035-ig történő teljes és kötelező érvényű összehangolását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaival, miközben kiemelték a zéró szennyezés elleni cselekvési tervből (Zero Pollution Action Plan) eredő intézkedések fontosságát. Utóbbi célja egy olyan méreganyagoktól mentes környezet megteremtése, amelyben a levegő, a víz és a talaj szennyezettségi szintje már nem káros az egészségre és a természetes ökoszisztémákra.

Az egészség a fenntartható fejlődés előfeltétele, amely alapvető hatással van társadalmunk biztonságára, stabilitására és jólétére. Az európai polgárok zöldebb és körforgásosabb gazdaságot kérnek tőlünk, amely a környezeti fenntarthatóság, a kiváló és rugalmas agrár-élelmiszeripari termelés, iparunk versenyképes fejlődése és egészségünk védelme közötti egyensúlyt tartja szem előtt. A Covid-járvány bebizonyította, hogy bármikor bekövetkezhet még egy ilyen válság, de világosság tette, hogy az Egy az egészség (One Health) megközelítés a helyes, amelynek alapvetése, hogy az emberiség egészségi állapota nem függetleníthető az őt körülvevő ökoszisztémától. A megoldáson azonban mindannyiunknak, az európai intézményeknek, a nemzeti kormányoknak, a régióknak, a gazdasági és termelő ágazatoknak, a tudományos közösségnek és a polgároknak együtt kell dolgoznunk. Ellenálló és alkalmazkodni képes egészségügyi rendszerekre van szükség, amelyek képesek a megfelelő módon reagálni. Ideológiamentes megoldásokat kell keresni és azokat is meg kell győzni, akik szkeptikusak vagy félnek a klímaváltozás következményeitől

– emelte ki az ülésen Dolors Montserrat, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke.

Hozzátette: egyre több tényező van hatással az emberi egészségre a környezetszennyezéstől és klímaváltozástól kezdve az aszályokon át az élelmiszerbiztonság hiányáig és a humanitárius válságokig. Az elnök szerint a küzdelemhez az EU-nak az összes rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie, ami épp úgy érinti a digitális egészségügyet, mint az innovációt és kutatásokat, de a szellemi tulajdonjogi kérdéseket, a jó gyakorlatokat és a megfelelő finanszírozásokat. Kiemelte: a prevencióban a megelőzés és a korai felismerés nélkülözhetetlen egészségügyi adatok tényleges paradigmaváltáshoz vezethetnek. Ahogy fogalmazott: „a jövőnk az európaiak egészségétől függ és kezdhetünk aggódni: minden évben több halálozást jelent a folyamatosan emelkedő hőmérséklet.

A képviselők emlékeztettek arra, hogy az emelkedő hőmérsékletből eredő számos káros egészségügyi hatás enyhítése érdekében a klímarendelet megfelelő végrehajtása elengedhetetlen a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez Európában.