Veszélyes év vár az allergiásokra: a legtöbben nem is sejtik, miért romlott ennyit az állapotuk

Pénzcentrum: Idén az enyhe januári-februári időjárás miatt különösen korán kezdtek virágozni az allergén növények. Mondhatjuk, hogy a megváltozott időjárás miatt az „allergiaszezon” tulajdonképpen már egész évben tart?

Dr. Krasznai Magdolna: A szezonális náthát leginkább az alacsony fajsúlyú polleneket nagy tömegben termelő szélbeporzású növények pollenjei és a gombaspórák okozzák. Földrajzi területenként más és más pollenszemcsék válthatnak ki allergiás panaszokat. 

Hazánk éghajlati és földrajzi viszonyai alapján három fő pollenszezont különíthetünk el, amely időjárástól függően február végétől október végéig terjednek. Tekintettel a globális felmelegedésre ez az időszak mindkét irányba kitolódhat, így az „allergiaszezon” jóval hosszabb, elhúzódó lehet. Ehhez még hozzájárulhatnak a különböző, az utóbbi időben egyre inkább elterjedő hibrid dísznövények is, amelyek gyakran decemberben virágoznak és okozhatnak panaszokat az arra érzékenyeknél.

A korán virágzó fák az első fagyok elmúltával már pollenizálhatnak, így ez az időszak a szokatlan meleg miatt korábban kezdődhet. Fontos, hogy az arra érzékenyek rendszeresen tájékozódjanak a környezetükben lévő pollen koncentrációról. Kísérjék figyelemmel a NNK napi/ heti pollen előrejelzését.

A legfontosabb adat egy pollenről az, hogy a szezonban hány napon keresztül éri el azt a koncentrációt, ami már tüneteket válthat ki. A légköri pollenkoncentráció jól mérhető és dokumentálható pollencsapdák segítségével. Ezek az adatok bárki számára hozzáférhetők, naprakészek.

Milyen hatása lehet még a klímaváltozásnak a pollenallergiára?

A klímaváltozás, a felmelegedés miatt várhatóan a pollenek mennyisége is fokozódik, és az allergiás időszak kitolódik, akár kétszeri pollenizáció is előfordulhat. Az allergiás nátha tünetei súlyosabbak és elhúzódóbbak lehetnek, melyek jelentősen rontják az életminőséget, megnehezítik az alvást, munkát, tanulást, sportolást. Előrejelzések alapján 2050-re várhatóan az allergiás rhinitises betegek száma megduplázódik. Jelenleg Magyarországon nagyjából 2-2,5 millió allergiás beteg van, így az évszázad közepére már minden 5. ember allergiás lesz az előrejelzések alapján.

Befolyásolhatják az allergiát más időjárásváltozások is a felmelegedésen túl, mint például az aszály?

Igen, az aszály, a talaj víztartalma befolyásolja a növény virágzását is. Előfordulhat, hogy a csapadékhiány miatt éppen nem élnek túl bizonyos növények. Így csökkenhet ezen pollenek mennyisége, azonban sok allergén növény szárazságtűrő, valamint alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A melegebb, szárazabb levegőben magasabb a pollenkoncentráció, míg a szél, a lehűlés, eső csökkenti azt.

Úgy tűnik, mintha évről-évre egyre többen lennének allergiások. Ez valóban így van? Mi állhat a háttérben?

Az allergiás nátha napjaink népbetegségének tekinthető. Előfordulása országonként változó, a népesség 10-40 százalékát érinti, hazánkban ez 20-27 százalék. Az allergiás rhinitis gyermekek és fiatal felnőttek megbetegedése, de az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk vele a későbbi életkorban is. Gyermekkor- ban a fiúk körében gyakoribb, míg felnőttkorban inkább a nők érintettek.

Az allergiás rhinitis kialakulásának kockázatát számos tényező befolyásolja. Atópiás alkatú egyénekben jelentkezik, családi halmozódást mutat. A veleszületett allergiás vagy atópiás hajlamot örökletes tényezők alapozzák meg. Ismert tény,

ha az egyik szülő allergiás, akkor 20 százalékos, ha mindkettő, akkor 50 százalékos, amennyiben az egyik szülő súlyos allergiás asztmás megbetegedésben is szenved, akár 80 százalékos is lehet az utódban az allergia kialakulásának az esélye.

A másik fontos faktor az allergiát kiváltó anyag, az allergén jelenléte a környezetünkben, amelyre a szervezet túlérzékenységgel reagál. Ezen kívül egy sor egyéb külső, úgynevezett epigenetikai tényezőnek is fontos szerepe van az allergia kialakulásában. Így meghatározó a magzati élet, a szoptatás időtartama, születés a pollenszezonban, a táplálkozás, a jobb szociális körülmények, az aktív, passzív dohányzás, antibiotikumok, gyógyszerek rendszeres szedése, stressz, mozgáshiány, elhízás.

Fontos tényező a környezeti levegőszennyeződés, mely napjainkban komoly problémát okoz. Azon túl, hogy önmagukban is károsak, a levegőben lévő szennyező anyagok – mint a korom, füst, szálló por – megbontják az allergének fehérjeburkát, így azok sokkal agresszívebb, erősebb hatást fejtenek ki a nyálkahártyán. A külső környezeti terhelés miatt fokozódik az alsó és felső légutak allergiás gyulladása.

A koronavírus, úgy tűnik, ebben az évben már alkalmazkodik a szezonalitáshoz, mint az influenza - így kevésbé lehet majd összetéveszteni a tüneteket az allergiával. Vannak olyan a betegségek, amikkel könnyen összetéveszthető a tüsszögést, köhögést, szemviszketést stb. okozó allergia?

Az allergiás nátha kivizsgálásánál nagyon fontos és elsődleges a jól felvett anamnézis, amely alapján már következtethetünk a diagnózisra. Ha kiderül, hogy a beteg minden évben ugyanabban az időszakban mutat náthás tüneteket, már következtethetünk szezonális allergiás náthára. Az is árulkodó, ha a családban előfordul allergiás megbetegedés. A jellemző tünetek – vizes orrfolyás, kétoldali orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés közül legalább kettő megjelenése, esetleg a kötőhártya-érintettség szükséges a szezonális allergiás rhinitis diagnózisának a felállításához. Általános panaszok lehetnek a fáradékonyság, alvászavar, koncentrációs képesség csökkenése.

Bár a felső légúti vírusos megbetegedések okozhatnak hasonló tüneteket, ezeket a kórképeket általában egyéb panaszok is kísérik, mint rossz közérzet, végtagfájdalom, fejfájás, láz, hőemelkedés, torokpanasz, nyelési fájdalom, melyek nem az allergiás nátha tünetei. Ezek alapján jól el lehet különíteni, allergiáról vagy vírusfertőzésről van-e szó.

A tüneteket okozó légúti allergének pontos azonosítására specifikus diagnosztikai tesztek állnak rendelkezésünkre. Az első lépés az in vivo prick-bőrteszt. Amennyiben a  prick-teszt nem végezhető el (antihisztamin szedés, erős szezonális tünetek ), akkor további lehetőség az in vitro szérum specifikus IgE-meghatározása.

Miért érdemes az allergiával szakemberhez fordulni, és nem csak házilag kezelni vény nélkül kapható szerekkel?

Allergiára utaló panaszok esetén a tünetek erősségétől függően kezeljük a pácienst. Természetesen végezzük el az allergológiai kivizsgálást, de azt mindig tünetmentes, gyógyszer szedés mentes időszakban történjen. Fontos, hogy a beteg tudja, mely időszakban jelentkezhetnek a tünetei, milyen erősség várható, mennyire súlyos az érzékenysége. Így tud megtenni mindent a megelőzés érdekében. 

Az allergiás nátha tüneteivel a gyermek és a felnőtt családorvoshoz forduljunk. A részletes anamnézis – szűrőkérdések alapján meghatározza az allergiás rhinitis típusát, súlyosságát és eldönti, hogy elkezdi-e a kezelést a lépcsőzetes terápiás elv alapján vagy szakorvoshoz küldi a beteget. A típusos szezonális allergiás nátha panaszai – vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és szemviszketés, könnyezés miatt a tünetek súlyossága szerint különböző típusú készítményeket javasolhat a családorvos. Amennyiben korábban már diagnosztizált a szezonális allergiás rhinitis, fontos, hogy a páciens figyelje a pollen előrejelzést, készüljön fel a szezonra.

Aki allergiás náthától szenved, keresse fel a háziorvosát a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása céljából. A kezelést időben kezdje el, ebben segít a pollen előrejelzés, illetve már hazánkban is ingyenesen letölthető, hasznos applikáció a MASK -air. Allergiás rhinitis tünetei miatt a panaszok súlyosságától függően a lépcsőzetes terápiás protokoll mielőbb megkezdése javasolt.

Enyhe és közepes/súlyos fokú szezonális allergiás tünetek esetében, amikor a vizes orrfolyás, tüsszögés, szem-, orr-, torokviszketés a fő panasz, javasolt a második generációs antihisztamin tabletta, szemcsepp, orrspray formájában. Az újabb és a legújabb második generációs készítmények már az orrdugulásra is hatnak, biztonságosak, nem álmosítanak, gyulladáscsökkentő hatásuk is van.

A vény nélkül kapható antihisztaminok nem mindig a legkorszerűbb, leghatásosabbak, lassabban hatnak, sokszor drágábbak. Sokféle generikus készítmény van már forgalomban, emiatt gyógyszerváltásnál jegyezzük meg a hatóanyagot. Amennyiben elégedettek voltunk a hatással, ugyanazt a hatóanyagot keressük a későbbiekben is.

Sokszor tapasztaljuk, hogy főként orrdugulás miatt nyálkahártya lohasztó orrcseppet használnak a páciensek. Az orrdugulás igaz gyorsan elmúlik, de sajnos a hozzászokás veszélye nagy és az orrnyálkahártya károsodása miatt maradandó elváltozás alakul ki az orrnyálkahártyán. Nem biztos, hogy a házilag használt gyógyszerek megfelelőek és eredményesek a kezelésben.

A nem megfelelően választott gyógyszer nem javítja a tüneteket, sőt károsíthatja az orrnyálkahártyát. A tünetek súlyosbodhatnak, társbetegségek és asztma kialakulása is előfordulhat.

Enyhe tünetekkel nem okoz gondot, ha a beteg vény nélkül kapható szerekkel kezeli az allergiás nátháját, de elhúzódó, orrdugulás esetén, ha nem jut eredményre az antihisztaminnal, mindenképp forduljon a háziorvoshoz. Közepes- súlyos orrdugulással járó allergiás nátha kezelésére szteroid orrspray használata indokolt. Amennyiben az orrdugulás tartós, akkor fül-orr-gégészeti kivizsgálás szükséges, mert hátterében állhat még orrsövényferdülés, alsókagyló-duzzanat, orrpolip, vagy a gyerekeknél az orrmandula megnagyobbodása. A kórképet az allergológiai kivizsgálás véglegesíti. 

A gyógyszerdrágulás miatt most sok beteg a úgy spórolhat, hogy nem váltja ki a kevésbé fontos, elhagyható gyógyszereit. Milyen hatása lehet annak, ha valaki az allergiagyógyszerét hagyja el? Jelenthet-e ez valamilyen veszélyt az egészségére?

Ebben az esetben az allergiás nátha elhúzódik, a tünetek súlyosabbak és az allergiás gyulladás elmélyül. A beteg az erős orrdugulás miatt rosszul veszi az orrán keresztül a levegőt, nyitott szájjal, horkolva rosszul alszik, légzése nehezített, az alsó légutak túlérzékenysége miatt köhög. Emiatt romlik az életminősége, a fizikai és szellemi teljesítőképessége, nem tud úgy dolgozni, tanulni, sportolni. Azért fontos az allergiás rhinitis megfelelő, korszerű tüneti terápiája, mert további társbetegségek és szövődmények alakulhatnak ki a nem megfelelő kezelésre vagy annak hiányában.

Az allergiás rhinitises betegek közel 30 százaléka asztmában is szenved. Az allergiás rhinitis mellett egyéb, allergiás eredetű fül-orr-gégészeti társbetegségek, mint fülkürthurut, savós középfülgyulladás, melléküreg gyulladás, garat, gége gyulladásai, köhögés, ödémás betegségek is előfordulhatnak.