Megállíthatatlanul terjed az alattomos kór itthon: súlyos következménye lehet, ezek a tünetei

Az elnevezése ellenére ez nem egy megfázás. A hólyaghurut (orvosi nevén cisztitisz) valójában húgyúti fertőzés, amit a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba bejutó baktériumok okoznak, gyulladást idézve elő. Az esetek 80-90%-ában a hólyaghurutért az E.coli baktérium felel, ami a vastagbélben természetesen is előfordul, és könnyen átjuthat a húgycsőbe.

Tünetei közé tartozik a gyakori és erős vizelési inger (mégis csak kis mennyiséget sikerül üríteni), égő érzés és fájdalom vizelés közben, nyilalló alhasi fájdalom, émelygés, izomfájdalmak, hányinger. A felfázás a serdülőkör és a menopauza idején gyakoribb, de bármikor előfordulhat, befolyásolhatja a felfázásra való hajlam is.

Lőrincz István, szülész-nőgyógyász főorvos szerint azért ez a két korosztály a legérintettebb, mert a tinilányok szervezete immunhiányosabb az időjárásváltozások időszakában, a menopauza idején pedig a hormonszint csökkenése teszi védtelenebbé a szervezetet.

A hajlamosság általánosnak mondható, de sokkal gyakoribb a felfázás a nőknél, mint a férfiaknál, illetve beteges szervezet esetében, tehát azoknál, akik például rejtett magas vérnyomás-, cukor- vagy érbetegségben érintettek

– tette hozzá az orvos. Jellemzően az évszakváltások alkalmával nő meg az esetek száma, amikor a télből a tavaszba, vagy a nyárból az őszbe lépünk, mert az immunológiai állapot ilyenkor gyengébb. Mivel a panasz általában alhasi görcs és gyakori vizelési inger, ezért nem urológushoz fordulnak a páciensek, hanem a nőgyógyászukat keresik fel.

Pedig a felfázás urológiai eset, mert hólyag gyulladásos állapotáról van szó. Mivel azonban hólyagérzékenységgel még sokan nem fordulnak orvoshoz, pedig ultrahanggal már ilyenkor is kimutatható lenne a felfázás, leginkább csak a betegség előrehaladott állapotában találkozunk a pácienssel, amikor a vizeletben már vér, baktérium és fehérvérsejt jelenik meg

– mondta dr. Lőrincz, aki szerint ilyenkor már sokszor nem elég a gyulladásgátló gyógyszer felírása, csak az antibiotikumos kezelés segít. Mint mondta, nem a rosszul értelmezett panasszal van a probléma, hanem ott, hogy nem vagyunk elég felvilágosultak és ezért kevés figyelmet fordítunk a megelőzésre. Pedig a mindennapi praktikákon túl számos fitotékai készítmény létezik, amelyek nemcsak a betegség kezelése után hatásosak, de a megelőzésben is.

Az Észak-Amerikában honos, vörös bogyós tőzegáfonya hatásosságát a húgyúti fertőzések kezelésében kutatások támasztják alá. Egy 2015-ös olaszországi kutatás szerint akár 73%-kal képes csökkenteni a betegség előfordulását a krónikus hólyaghurutban szenvedők esetében.

A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a tőzegáfonyában található antioxidáns vegyületek az úgynevezett proantocianidinek segítenek megakadályozni, hogy az E-coli baktérium hozzátapadjon a hólyag falát borító hámsejtekhez. Szintén tapadásgátlóként működik a D-mannóz is, ami egy természetben gyakran előforduló cukorfajta, leginkább gyümölcsökben (pl. almában, őszibarackban, narancsban) található.

Az orvos szerint a lényeg az, hogy már a legkisebb diszkomfort érzésnél el kell kezdeni szedni az étrendkiegészítőt, és a sok folyadékot kell inni, hogy tisztuljon a vese és a hólyag. Fontos megelőzni, vagy ha ez nem sikerül, akkor minél előbb kezelni a betegséget, mert a bakteriális fertőzés a hólyagból feljebb mehet és akár a vese megbetegedését is okozhatja. Ritkább az ilyen esetek száma, de nem elhanyagolható, amikor egy felső légúti betegség húzódik lefelé és idéz elő felfázást.

Minden esetben az a legfontosabb, hogy a hólyagérintettséget meg tudjuk előzni. Ha ez nem sikerül és a nőgyógyásznál sem enyhülnek a panaszok, akkor urológus bevonása javallott a további kezelésekhez

– tette hozzá dr. Lőrincz.