Újra támad a rettegett nyári betegség: ezekre a korai tünetekre mindenképp figyelj

Ha a bőrrák kerül szóba, a magyarok többsége – az elmúlt évtizedek felvilágosító munkájának köszönhetően – a melanomára gondol. És alapvetően jól teszi, hiszen ez a pigmentsejt-eredetű rákos betegség jelenti a bőrdaganatok közül a legkomolyabb veszélyt agresszivitása és áttétképzési jellemzői miatt. Legalább ennyire fontos azonban, hogy minél többen tudjanak a melanománál jóval gyakrabban előforduló egyéb bőrrák típusokról, amelyek összefoglaló neve: nem melanoma típusú bőrdaganatok. Az ilyen megbetegedések 99 százalékát két ráktípus adja: a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák.

• A nem melanoma típusú bőrrákok kialakulásának hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. A környezeti tényezők közül a legjelentősebb a bőrt érő és az évek folyamán összeadódó UV-sugárzás.
• A nem melanoma típusú bőrrákok a középkorúaknál vagy később jelentkeznek és leggyakrabban az arcon, homlokon, fejbőrön jelennek meg.
• A hazai statisztikák szerint élete során 50 éves kor felett minden ötödik ember találkozik a nem melanoma típusú bőrrákkal.
• Magyarországon 20 év alatt megduplázódott a basalioma és a laphámrák előfordulása, és mostanra évente 20 ezer embernél diagnosztizálják ezeket.
• Időben felfedezve ezek a daganatos bőrbetegségek helyi érzéstelenítésben végzett sebészi kezeléssel jó eséllyel gyógyíthatók. Előrehaladott állapotban azonban roncsolhatják a környező szöveteket, komolyabb műtétre vagy más onkológiai kezelésre is szükség lehet.
• A nem melanoma típusú bőrdaganatok ritkán, de okozhatnak áttétet. Ezért érdemes gyanújelek esetén időben bőrgyógyászhoz fordulni.

A Magyar Dermatológiai Társulat 2022-ben kiemelten kezeli a nem melanoma típusú bőrdaganatokkal kapcsolatos ismeretterjesztést. A témában összegyűjtött legfontosabb információk a szervezet új, a laikus közvéleménynek készített weboldalán, a skindex.hu-n találhatók meg.

Az UV-terhelés életünk során felhalmozódik

A Nap UV-A és UV-B sugarait leggyakrabban a leégéssel és a bőr öregedésével kapcsolatban emlegetjük, fontos azonban, hogy az UV-terhelés nem csak az alkalmi, nyári leégés miatt veszélyes. Az ultraibolya fény bőrsejteket károsító hatása összeadódik és felhalmozódik az évek, évtizedek alatt. Ha fiatalon nem védekeztünk a káros sugarak ellen, gyengülhet bőrünk természetes immunvédelme. A bőrkárosodások ilyenkor nem képesek teljesen regenerálódni, ami hozzájárul a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához, és a bőrrák kialakulásához. Különösen nagy a nem melanoma típusú bőrrákok előfordulásának esélye azoknál a 45 év felettieknél, akik

• gyakran végeznek kültéri munkát fényvédelem nélkül,
• szabadtéri sportokat űznek fényvédelem nélkül,
• gyakran és tartósan élvezik a napfürdőzést,
• életük hosszabb szakaszában használnak szoláriumot,
• világos bőrűek vagy genetikai hajlammal születtek.

A basaliomáról

A bazálsejtes karcinóma néven ismert betegséget évente mintegy 17 ezer embernél azonosítják Magyarországon. Ez az elváltozás leggyakrabban bőrszínű vagy gyönygyházfényű dudorként, vagy nem gyógyuló seb formájában jelenik meg, mely kezdetben általában lassan nő. A bőrrák legártalmatlanabb formája, azonban, ha kezeletlen marad kifekélyesedhet és roncsolhatja a környező szöveteket. Szerencsére nagyon ritkán képez áttétet, ám nagyon könnyű összekeverni az ekcémával vagy a hétköznapi sebesedéssel.

Szinte mindig a napfénynek kitett bőrfelületen – az arcon és a törzsön – jelentkezik. Legnagyobb kockázata, ha nem vesszük komolyan, és nem fordulunk vele szakorvoshoz. Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben, akár a környező szövetekben (például izom, porc, csont).

A laphámrákról

A basaliománál ritkább, de szintén gyakori bőrdaganat, amelyet évente 4-5 ezer magyarnál diagnosztizálnak. A laphámrák gyakran fájdalommentes csomóként jelentkezik a bőrön. Idővel vaskos elszarusodó hámréteg jelenhet meg rajta és kifekélyesedhet, váladékozhat. Szabad szemmel néha nehéz megkülönböztetni a basaliomától. Ez a ráktípus gyorsan fejlődik, és akár cseresznye méretűvé nőhet néhány hét alatt is. Kialakulásának előjele lehet a napfénynek kitett bőrterületeken megjelenő hámló, vöröses-barna folt a bőrön (szoláris keratózis).

Ne várjunk: az idő nem nekünk dolgozik

A nem melanoma típusú bőrdaganatokat a felkészült hazai bőrgyógyászok hivatottak azonosítani. Az időben felfedezett, basalioma vagy laphámrák által érintett bőrfelület általában egyszerű sebészi technikával eltávolítható. Bizonyos esetekben egyéb kezelések (pl. fagyasztás folyékony nitrogénnel, krémek, fotodinámiás terápia) is szóba jönnek. Az előrehaladott vagy áttéteket adó rákbetegség már bonyolultabb sebészi megoldásokat igényelhet; szükségessé teheti az infúzióban vagy tablettában adott gyógyszeres kezelést (immunterápia, célzott terápia), a sugárterápiát és ritkán a kemoterápiát is.

50 éves kor felett minden ötödik ember megtapasztalja a bőrrák valamelyik típusát. Fokozottan veszélyeztetettek az immunrendszeri és vérképzőszervi betegségekkel élők, a szervtranszplantáltak. Az UV-sugárzás életen át tartó károsító hatása ugyanakkor szinte mindannyiunkat érint. Ezért érdemes már gyermekkortól betartani a bőrgyógyászok fényvédelmi tanácsait.

Ha bőrrák gyanújeleit véljük felfedezni, a lehető leggyorsabban kérjük ki egy bőrgyógyász véleményét. Emellett fontos, hogy figyeljünk a bőrük állapotával jellemzően kevesebbet foglalkozó idősebb szeretteinkre is: ajánljuk fel nekik segítségünket a bőrük ellenőrzésében, javasoljunk nekik bőrgyógyászt, vagy kísérjük el őket szakorvosi vizsgálatra.

Fényvédelem mindenkinek

Az UV-sugárzás elleni védelem fontosságáról mára számos helyen kaphatunk információkat. A Magyar Dermatológiai Társulat is szükségesnek tartja, hogy minden elérhető fórumon tájékoztasson a fényvédelem kézenfekvő módjairól, ezáltal a bőrrák elleni hosszú távú védekezés lehetőségeiről. A legfontosabb tanácsok nem sokat változtak az elmúlt években, de tudjuk azt is, hogy sokkal kevesebben fogadják meg ezeket, mint ahányan hallottak róluk.

• Az UV-sugárzás nem csak nyáron a strandon éri a bőrünket. Fontos, hogy már májusban akkora UV-terhelést jelent a tűző napon tartózkodni, mint az augusztusi strandolás idején!
• A tűző napon mindig a teljes bőrfelületet takaró, szellős ruházatot viseljünk!
• Legyen rajtunk kalap, vagy az arcot és a szemet is árnyékoló sapka.
• Tartós szabadtéri tartózkodás, kerti munka vagy kültéri sportolás esetén használjunk magas faktorszámú napvédő készítményt!
• A napvédő krémekkel, naptejekkel két óránként – vagy a fürdőzést követően újra – be kell kenni a napsütésnek kitett bőrfelületet!
• 11 és 15 óra között soha ne feküdjünk ki a napra, sőt keressünk minél árnyékosabb helyet!
• Kerüljük a szolárium használatát!